< Jób 7 >

1 Nemde szolgálati ideje van a halandónak a földön, és mint a béres napjai olyanok a napjai!
הלא-צבא לאנוש על- (עלי-) ארץ וכימי שכיר ימיו
2 Mint rabszolga, ki liheg árnyék után, s mint a zsoldos, ki reményli munkabérét:
כעבד ישאף-צל וכשכיר יקוה פעלו
3 úgy kaptam én örökbe bajnak hónapjait és szenvedésnek éjszakáit rendelték nekem.
כן הנחלתי לי ירחי-שוא ולילות עמל מנו-לי
4 Ha lefeküdtem, azt mondom: mikor kelek fel, és nyúlik az este és jóllakom a hánykódással szürkületig.
אם-שכבתי-- ואמרתי מתי אקום ומדד-ערב ושבעתי נדדים עדי-נשף
5 Magára öltött húsom férget és porgöröngyöt, bőröm felfakadt s megevesedett.
לבש בשרי רמה וגיש (וגוש) עפר עורי רגע וימאס
6 Napjaim gyorsabbak a vetélőnél, s remény nélkül enyésztek el.
ימי קלו מני-ארג ויכלו באפס תקוה
7 Gondolj rá, hogy lehelet az életem, jót nem fog többé látni a szemem;
זכר כי-רוח חיי לא-תשוב עיני לראות טוב
8 nem pillant meg engem nézőm szeme, szemeid rajtam vannak, de nem vagyok.
לא-תשורני עין ראי עיניך בי ואינני
9 Felhő elenyészett és eltűnt: úgy ki alvilágba száll, nem jöhet fel, (Sheol h7585)
כלה ענן וילך כן יורד שאול לא יעלה (Sheol h7585)
10 nem tér vissza többé házába és nem ismer rá többé az ő helye.
לא-ישוב עוד לביתו ולא-יכירנו עוד מקמו
11 Én sem tartóztatom számat, hadd beszélek lelkem szorultában, hadd panaszkodjam lelkem keservében!
גם-אני לא אחשך-פי אדברה בצר רוחי אשיחה במר נפשי
12 Tenger vagyok-e avagy szörnyeteg, hogy őrséget vetsz reám?
הים-אני אם-תנין כי-תשים עלי משמר
13 Ha azt mondom: majd megvigasztal ágyam, panaszomat viselnem segít fekvőhelyem:
כי-אמרתי תנחמני ערשי ישא בשיחי משכבי
14 akkor rémítgetsz engem álmokkal és látomások által ijesztesz engem.
וחתתני בחלמות ומחזינות תבעתני
15 Választotta lelkem a megfulladást, a, halált inkább csontjaimnál.
ותבחר מחנק נפשי מות מעצמותי
16 Megvetettem: nem örökké élek; hagyj föl velem, mert lehelet a napjaim!
מאסתי לא-לעלם אחיה חדל ממני כי-הבל ימי
17 Mi a halandó, hogy nagyra tartod, s hogy reá fordítod szívedet,
מה-אנוש כי תגדלנו וכי-תשית אליו לבך
18 és reá gondolsz reggelenként, perczenként megvizsgálod őt?
ותפקדנו לבקרים לרגעים תבחננו
19 Meddig nem tekintesz el tőlem, nem eresztesz el, míg nyálam lenyelhetem?
כמה לא-תשעה ממני לא-תרפני עד-בלעי רקי
20 Vétettem: mit cselekszem neked, emberőrző? Miért tettél engem támadásul magadnak, hogy önmagamnak terhére lettem?
חטאתי מה אפעל לך-- נצר האדם למה שמתני למפגע לך ואהיה עלי למשא
21 S mit nem bocsátod meg; bűnömet s nem veszed el vétkemet? Mert most porban feküdném, keresnél engem és nem volnék.
ומה לא-תשא פשעי-- ותעביר את-עוני כי-עתה לעפר אשכב ושחרתני ואינני

< Jób 7 >