Jób 6
1 Felelt Jób és mondta:
Job prit la parole et dit:
2 Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
Oh! S’il était possible de peser ma douleur, Et si toutes mes calamités étaient sur la balance,
3 Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
Elles seraient plus pesantes que le sable de la mer; Voilà pourquoi mes paroles vont jusqu’à la folie!
4 Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
Car les flèches du Tout-Puissant m’ont percé, Et mon âme en suce le venin; Les terreurs de Dieu se rangent en bataille contre moi.
5 Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
L’âne sauvage crie-t-il auprès de l’herbe tendre? Le bœuf mugit-il auprès de son fourrage?
6 Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
Peut-on manger ce qui est fade et sans sel? Y a-t-il de la saveur dans le blanc d’un œuf?
7 Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
Ce que je voudrais ne pas toucher, C’est là ma nourriture, si dégoûtante soit-elle!
8 Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
Puisse mon vœu s’accomplir, Et Dieu veuille réaliser mon espérance!
9 s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
Qu’il plaise à Dieu de m’écraser, Qu’il étende sa main et qu’il m’achève!
10 Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
Il me restera du moins une consolation, Une joie dans les maux dont il m’accable: Jamais je n’ai transgressé les ordres du Saint.
11 Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
Pourquoi espérer quand je n’ai plus de force? Pourquoi attendre quand ma fin est certaine?
12 Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
Ma force est-elle une force de pierre? Mon corps est-il d’airain?
13 Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
Ne suis-je pas sans ressource, Et le salut n’est-il pas loin de moi?
14 Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
Celui qui souffre a droit à la compassion de son ami, Même quand il abandonnerait la crainte du Tout-Puissant.
15 Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
Mes frères sont perfides comme un torrent, Comme le lit des torrents qui disparaissent.
16 A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
Les glaçons en troublent le cours, La neige s’y précipite;
17 mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
Viennent les chaleurs, et ils tarissent, Les feux du soleil, et leur lit demeure à sec.
18 Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
Les caravanes se détournent de leur chemin, S’enfoncent dans le désert, et périssent.
19 Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
Les caravanes de Théma fixent le regard, Les voyageurs de Séba sont pleins d’espoir;
20 megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
Ils sont honteux d’avoir eu confiance, Ils restent confondus quand ils arrivent.
21 Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
Ainsi, vous êtes comme si vous n’existiez pas; Vous voyez mon angoisse, et vous en avez horreur!
22 Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
Vous ai-je dit: Donnez-moi quelque chose, Faites en ma faveur des présents avec vos biens,
23 és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
Délivrez-moi de la main de l’ennemi, Rachetez-moi de la main des méchants?
24 Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
Instruisez-moi, et je me tairai; Faites-moi comprendre en quoi j’ai péché.
25 Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
Que les paroles vraies sont persuasives! Mais que prouvent vos remontrances?
26 Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
Voulez-vous donc blâmer ce que j’ai dit, Et ne voir que du vent dans les discours d’un désespéré?
27 Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
Vous accablez un orphelin, Vous persécutez votre ami.
28 Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
Regardez-moi, je vous prie! Vous mentirais-je en face?
29 Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
Revenez, ne soyez pas injustes; Revenez, et reconnaissez mon innocence.
30 Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
Y a-t-il de l’iniquité sur ma langue, Et ma bouche ne discerne-t-elle pas le mal?
