Jób 6
1 Felelt Jób és mondta:
Job loh a doo tih,
2 Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
Ka konoinah ka thuek, ka thuek vetih ka talnah he cooi dongah ka tloeng rhenten koinih.
3 Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
Tuitunli kah laivin lakah n'nan ngawn coeng. Te dongah ka ol he lawn coeng.
4 Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
Tlungthang thaltang dongah a sue te ka khuiah ka mueihla loh a mam. Pathen kah hihhamnah loh kai taengah rhong a pai.
5 Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
Kohong marhang khaw baelhing soah pang tih, vaito te a kamvuelh soah rhung bal nim?
6 Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
Lungkaeh om kolla ankak a caak tih aiduei dakda dongah a hlihlim om aya?
7 Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
Amih te ka hinglu loh ben ham a aal tih ka buh khaw kolet la om.
8 Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
Ka huithuinah he ulong m'paek vetih a thoeng eh? Tedae ka ngaiuepnah he Pathen long ni m'paek eh?
9 s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
Pathen he mulmet vetih kai he m'phop, a kut a hlam vetih kai m'mueluem mako.
10 Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
Te vaengah kai ham hloephloeinah om dae lah sue. Te vaengah bungtloh khuiah ka uem mako. Hlangcim te ka phah pawt bangla n'lungma sak pawt mako.
11 Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
Ka ngaiuep ham ka thadueng khaw menim? Ka hinglu ka hlawt ham ka hmailong khaw menim?
12 Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
Ka thadueng he lungto thadueng nim? Ka saa he rhohumsen a?
13 Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
Kai ham he kamah kah bomnah om ngawn pawt tih lungming cueihnah khaw kai lamloh a heh coeng.
14 Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
Ngaidaeng loh tlungthang hinyahnah a hnoo vaengah pataeng a baerhoep taengkah sitlohnah a dang van.
15 Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
Ka manuca rhoek khaw soklong bangla la hnukpoh tih sokca soklong bangla kak.
16 A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
Amih te vueltling loh a nu sak tih vuelsong a yut pah.
17 mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
Kho a awlh vaengah a bae neh huu tih amah hmuen lamloh kak uh.
18 Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
A caehlong longpuei a hoi uh tih hinghong la a caeh dongah milh uh.
19 Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
Tema caehlong kah rhoek loh a paelki uh tih, Sheba lambong amih ham a lamtawn uh.
20 megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
A pangtung uh dongah yak uh tih a taengla a pawk uh akhaw a hmai tal.
21 Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
A taengah a hong la na om uh van coeng dongah rhihkoi na hmuh vaengah na rhih uh.
22 Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
“Kai taengah m'pae uh lamtah na thadueng lamloh kai hamla kapbaih pae uh.
23 és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
Rhal kut lamloh kai n'loeih sak lamtah hlanghaeng kut lamloh kai n'lat uh,” ka ti noek a?
24 Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
Kai n'thuinuet lamtah ka ngam bitni. Metla ka palang khaw kai he m'ming sakuh.
25 Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
Balae tih hlang dueng ol rhap rhap a cal? Nangmih lamloh a tluung ham khaw balae a tluung?
26 Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
Olthui te tluung hamla na moeh uh nama? Ol khaw khohli bangla talsae mai pawn ni.
27 Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
Cadah ham aisat hmulung na naan vetih na hui hamla na tael pah nim?
28 Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
Tedae mulmet uh laeh, kai taengla mael uh. Nangmih maelhmai ah ka laithae nim?
29 Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
Mael uh laeh, dumlai la om uh boeh, mael uh laeh, koep mael uh laeh. Ka duengnah he a khuiah om.
30 Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
Ka lai dongah dumlai om nim? Ka dang loh talnah yakming pawt maco.
