Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Crie maintenant! Qui te répondra? Auquel des saints t’adresseras-tu?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
L’insensé périt dans sa colère, Le fou meurt dans ses emportements.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
J’ai vu l’insensé prendre racine; Puis soudain j’ai maudit sa demeure.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
Plus de prospérité pour ses fils; Ils sont foulés à la porte, et personne qui les délivre!
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
Sa moisson est dévorée par des affamés, Qui viennent l’enlever jusque dans les épines, Et ses biens sont engloutis par des hommes altérés.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
Le malheur ne sort pas de la poussière, Et la souffrance ne germe pas du sol;
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
L’homme naît pour souffrir, Comme l’étincelle pour voler.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
Pour moi, j’aurais recours à Dieu, Et c’est à Dieu que j’exposerais ma cause.
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
Il fait des choses grandes et insondables, Des merveilles sans nombre;
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Il répand la pluie sur la terre, Et envoie l’eau sur les campagnes;
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Il relève les humbles, Et délivre les affligés;
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Il anéantit les projets des hommes rusés, Et leurs mains ne peuvent les accomplir;
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Il prend les sages dans leur propre ruse, Et les desseins des hommes artificieux sont renversés:
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
Ils rencontrent les ténèbres au milieu du jour, Ils tâtonnent en plein midi comme dans la nuit.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
Ainsi Dieu protège le faible contre leurs menaces, Et le sauve de la main des puissants;
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
Et l’espérance soutient le malheureux, Mais l’iniquité ferme la bouche.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Heureux l’homme que Dieu châtie! Ne méprise pas la correction du Tout-Puissant.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
Il fait la plaie, et il la bande; Il blesse, et sa main guérit.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
Six fois il te délivrera de l’angoisse, Et sept fois le mal ne t’atteindra pas.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
Il te sauvera de la mort pendant la famine, Et des coups du glaive pendant la guerre.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Tu seras à l’abri du fléau de la langue, Tu seras sans crainte quand viendra la dévastation.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
Tu te riras de la dévastation comme de la famine, Et tu n’auras pas à redouter les bêtes de la terre;
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
Car tu feras alliance avec les pierres des champs, Et les bêtes de la terre seront en paix avec toi.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Tu jouiras du bonheur sous ta tente, Tu retrouveras tes troupeaux au complet,
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Tu verras ta postérité s’accroître, Et tes rejetons se multiplier comme l’herbe des champs.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Tu entreras au sépulcre dans la vieillesse, Comme on emporte une gerbe en son temps.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Voilà ce que nous avons reconnu, voilà ce qui est; A toi d’entendre et de mettre à profit.
