Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Call now, see if any will answer thee! And to which of the holy ones wilt thou look?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
Verily grief destroyeth the fool, And wrath consumeth the weak man.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
I have seen an impious man taking root, But soon I cursed his habitation.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
His children are far from safety; They are oppressed at the gate, and there is none to deliver them.
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
His harvest the hungry devour, Carrying it even through the thorns; And a snare gapeth after his substance.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
For affliction cometh not from the dust, Nor doth trouble spring up from the ground;
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
Behold, man is born to trouble, As the sparks fly upward.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
I would look to God, And to God would I commit my cause,
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
Who doeth great things and unsearchable; Yea, marvellous things without number;
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Who giveth rain upon the earth, And sendeth water upon the fields;
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Who placeth the lowly in high places, And restoreth the afflicted to prosperity;
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Who disappointeth the devices of the crafty, So that their hands cannot perform their enterprises;
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Who taketh the wise in their own craftiness, And bringeth to nought the counsel of the artful.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
They meet with darkness in the daytime; They grope at noon as if it were night.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
So he saveth the persecuted from their mouth; The oppressed from the hand of the mighty.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
So the poor hath hope, And iniquity stoppeth her mouth.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Behold, happy is the man whom God correcteth; Therefore despise not thou the chastening of the Almighty.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
For he bruiseth, and bindeth up; He woundeth, and his hands make whole.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
In six troubles will he deliver thee; Yea, in seven shall no evil touch thee.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
In famine he will redeem thee from death, And in war from the power of the sword.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Thou shalt be safe from the scourge of the tongue, And shalt not be afraid of destruction, when it cometh.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
At destruction and famine thou shalt laugh, And of the wild beasts of the land shalt thou not be afraid.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
For thou shalt be in league with the stones of the field; Yea, the beasts of the forest shall be at peace with thee.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Thou shalt find that thy tent is in peace; Thou shalt visit thy dwelling, and not be disappointed.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Thou shalt see thy descendants numerous, And thine offspring as the grass of the earth.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Thou shalt come to thy grave in full age, As a shock of corn gathered in its season.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Lo! this we have searched out; so it is: Hear it, and lay it up in thy mind!
