Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Call now; is there any that will answer thee? And to which of the holy ones wilt thou turn?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
For anger killeth the foolish man, and envy slayeth the silly one.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
I have seen the foolish taking root; but suddenly I beheld his habitation cursed.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
His children are far from safety, and are crushed in the gate, with none to deliver them.
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
Whose harvest the hungry eateth up, and taketh it even out of the thorns, and the snare gapeth for their substance.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
For affliction cometh not forth from the dust, neither doth trouble spring out of the ground;
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
But man is born unto trouble, as the sparks fly upward.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
But as for me, I would seek unto God, and unto God would I commit my cause;
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
Who doeth great things and unsearchable, marvellous things without number;
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Who giveth rain upon the earth, and sendeth waters upon the fields;
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
So that He setteth up on high those that are low, and those that mourn are exalted to safety.
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
He frustrateth the devices of the crafty, so that their hands can perform nothing substantial.
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
He taketh the wise in their own craftiness; and the counsel of the wily is carried headlong.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
They meet with darkness in the day-time, and grope at noonday as in the night.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
But He saveth from the sword of their mouth, even the needy from the hand of the mighty.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
So the poor hath hope, and iniquity stoppeth her mouth.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Behold, happy is the man whom God correcteth; therefore despise not thou the chastening of the Almighty.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
For He maketh sore, and bindeth up; He woundeth, and His hands make whole.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
He will deliver thee in six troubles; yea, in seven there shall no evil touch thee.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
In famine He will redeem thee from death; and in war from the power of the sword.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Thou shalt be hid from the scourge of the tongue; neither shalt thou be afraid of destruction when it cometh.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
At destruction and famine thou shalt laugh; neither shalt thou be afraid of the beasts of the earth.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
For thou shalt be in league with the stones of the field; and the beasts of the field shall be at peace with thee.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
And thou shalt know that thy tent is in peace; and thou shalt visit thy habitation, and shalt miss nothing.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Thou shalt know also that thy seed shall be great, and thine offspring as the grass of the earth.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Thou shalt come to thy grave in a ripe age, like as a shock of corn cometh in in its season.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Lo this, we have searched it, so it is; hear it, and know thou it for thy good.
