Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Khue laeh nang aka doo om nim? U hlangcim taengah na mael ve.
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
Aka ang te konoinah loh a ngawn tih hloih loh thatlainah a duek sak.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
Aka ang loh a yung a hlak ka hmuh vaengah a tolkhoeng buengrhuet ka tap.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
A ca rhoek te khangnah lamloh lakhla tih vongka ah a phop uh vaengah aka huul om pawh.
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
A cangah te bungpong loh a caak pah tih hlinghang lamkah a loh dae a thadueng te tuihal loh a mam pah.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
Laipi lamloh boethae thoeng pawt tih diklai lamloh thakthaenah a poe bal moenih.
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
Tedae hlang he thakthaenah khuiah a sak tih rhaek ca rhoek bangla ding hang.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
Tedae kai tah Pathen te ka toem vetih Pathen taengah ni ka dumlai khaw ka hal eh.
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
A len la a saii vaengah khobaerhambae te khenah lek pawh, tae lek pawh.
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Diklai hman ah khotlan a paek tih lohma li ah tui a hlah.
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Tlarhoel rhoek te hmuensang ah a khueh tih kopang rhoek te khangnah khuila a hoeptlang.
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Aka thaai kah kopoek te a phae tih a kut loh lungming cueihnah saii thai pawh.
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Aka cueih khaw amah kah rhaithinah neh a tuuk tih aka hlang hnuei kah cilsuep he hma paitok.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
Khothaih ah a hmuep neh hum uh tih khothun ah khoyin bangla a phatuem uh.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
Khodaeng te amih ka dongkah cunghang lamlong khaw tlungluen kut lamloh a khang.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
Te dongah tattloel ham ngaiuepnah om dae dumlai loh amah ka a buem.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Pathen loh a toel hlanghing he a yoethen tih Tlungthang kah thuituennah sit boeh.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
Amah loh a tloh sak dae a hma te a poi pah tih a kut dongah hoeih uh.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
Citcai parhuk lamloh nang n'huul vetih a parhih ah yoethae loh nang soah m'ben mahpawh.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
Nang te khokha vaengah dueknah lamloh, caemtloek vaengah cunghang kut lamloh n'lat ni.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Olka dongkah rhuihet lamloh n'thuh vetih rhoelrhanah a pai vaengah na rhih mahpawh.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
Rhoelrhanah khui neh khokha rhamling khuiah na luem vetih diklai mulhing te na rhih mahpawh.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
Na paipi te khohmuen lungto taengah om vetih kohong mulhing loh nang taengah n'thuung ni.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Na dap kah rhoepnah te na ming vetih na tolkhoeng na soep vaengah na hmaai mahpawh.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Na tiingan muep na ming vetih na cadil cahma te khohmuen baelhing bangla om ni.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
A tue vaengkah canghlom a coi bangla na hminkhah vaengah phuel te na paan ni.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
He tah amah la n'khe uh tangloeng he ne. He he hnatun lamtah namah loh namah dongah ming,” a ti nah.
