< Jób 5 >
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Vaihi kawk noek ah, na kawkhaih lok pathim han kami om tih maw? Naa bang ih kaciim kaminawk khaeah maw nang qoi han?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
Palungphui hmai baktih amngaehhaih mah kamthu to hum moe, uthaih mah kamthu to misong ah ohsak.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
Kamthu ih tangzun loe cak, tiah ka hnuk pongah, a ohhaih ahmuen to ka tangoeng pae roep.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
Anih ih caanawk loe misa monghaih tawn o ai, khongkha ah ah atit o naah, bomkung tawn o ai.
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
A aah ih cang loe zok amthlam kaminawk mah caak pae o ving; anih ih hmuenmaenawk loe mingcahnawk mah lomh pae o king.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
Patangkhanghaih loe maiphu thung hoiah angzo ai, raihaih doeh long thung hoiah tacawt ai.
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
Toe van bangah tapraek tahang hmai baktih toengah, kami loe raihaih tongh han ih ni tapen roe.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
Toe kai loe Sithaw khaeah tahmenhaih ka hnik moe, ka raihaih to Sithaw khaeah ka tathlang han:
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
anih loe paroeai kalen hmuen, kroek laek ai hmuen, dawnrai koi hmuennawk to sak;
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Anih mah ni long ah kho angzohsak moe, lawk ah tui to longsak.
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Poek pahnaem kami to anih mah atoengh tahang moe, palungsae kami to monghaih ahmuen ah atoengh tahang.
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Minawk aling thaih kami mah kasae pacaeng ih hmuen akoep han ai ah, anih mah pakaa pae.
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Palungha kaminawk loe angmacae palunghahaih hoiah sak pacaeng ih hmuen pongah amansak moe, poek kangkawn kami amsakhaih to a phraek pae.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
Nihcae loe khodai ah vinghaih tongh o moe, athun ah khoving baktiah loklam pathoep hoiah a caeh o.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
Sithaw mah amtang kaminawk to thacak kami ih pakha hoi anih ih ban thung hoiah pahlong.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
To pongah amtang kaminawk loe oephaih tawnh o moe, katoeng ai hmuen mah anih ih pakha to tamuep pae.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Khenah, Sithaw mah patoengh ih kami loe tahamhoih; to pongah Thacak koek Sithaw mah thuitaekhaih to patoek hmah.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
Anih mah ahmaa caksak, toe ahmaa to komh pae let; nganbawh kana a paek, toe ngantuisak let.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
Anih mah vai tarukto raihaih thung hoiah na loisak tih; ue, vai sarihto naah doeh kasae na tongh mak ai.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
Anih mah khokhaa naah duekhaih thung hoiah na pahlong tih; misatuk naah doeh sumsen thacakhaih thung hoiah pahlong tih.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Lok amlai palai thung hoiah na pakaa ueloe, amrohaih phak naah, na zii mak ai.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
Amrohaih hoi khokhaahaih to na pahnui thuih ueloe, long nui ih hmawsaeng moinawk doeh na zii mak ai.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
Azawn ih thlungnawk loe lokmaihaih ampui baktiah om ueloe, taw ih moisannawk loe kamongah nang hoi nawnto om o tih.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Na ohhaih kahni im loe misa monghaih hoiah oh, tiah na panoek ueloe, na ohhaih ahmuen na phak naah, palungboenghaih om mak ai.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Nang ih atiinawk loe paroeai pop o tih, na caanawk loe long ih phroh baktiah om o tih, tiah na panoek tih.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Atue phak naah aah ih cang baktiah, na mitong naah loe taprong ah na caeh tih.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Khenah, hae hmuen hae ka pakrong o, to hmuen loe oh tangtang; to pongah tahngai ah loe, na hoih haih hanah pakuem ah, tiah a naa.