Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Sumangpit ka karon; anaa ba ing bisan kinsa nga motubag kanimo? Ug kinsa sa mga balaan ang imong kapasingadtoan?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
Kay ang kalibog mopatay sa tawong buang-buang, Ug ang kasina molaglag sa tawong pahong.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
Nakita ko ang buang nga nakagamot: Apan sa gilayon gihimaraut ko ang iyang puloy-anan.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
Ang iyang mga anak halayo sa kaluwasan, Ug sa ganghaan sila nangadugmok, Sila walay bisan kinsa nga magaluwas kanila:
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
Ang iyang alanihon sa mga gigutom pagakan-on, Ug kana, bisan sa katunokan pagakuhaon; Ug ang giuhaw sa bahandi motulon.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
Kay ang kasakit dili magagikan sa abug, Ni ang kasamok magagula gikan sa yuta:
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
Apan ang tawo ngadto sa kasakit natawo, Ingon nga ang aligato sa itaas mopaingon.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
Apan sa akong bahin, ang Dios maoy akong pangitaon, Ug sa Dios ang akong tuyo adto ko igatugyan;
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
Nga nagabuhat sa mga dagkung butang ug dili matukib, Mga butang katingalahan nga dili maihap;
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Nga sa kalibutan nagahatag ug ulan, Ug sa kabaulan nagpadala ug tubig;
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Sa pagkaagi nga kadtong mga atua sa ubos ngadto sa itaas iyang gipahamutang, Ug kadtong nanagbakho ngadto sa kaluwasan ginabayaw.
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Siya magasumpo sa mga hunahuna sa malimbungon, Sa pagkaagi nga ang ilang mga kamot dili makahimo sa ilang mga bulohaton.
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Siya magadakup sa mga maalam diha sa ilang kaugalingong kabatid: Ug ang sabutsabut sa mga guatsinanggo mahimong pakyas.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
Ang kadulom maoy ilang ihibalag sa maadlaw, Ug sa udto magasukarap sila ingon sa magabii.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
Apan siya nagaluwas gikan sa espada sa ilang baba, Bisan ang mga kabus gikan sa kamot sa mga makagagahum.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
Busa ang kabus may palaabuton, Ug ang kasal-anan magatak-om sa baba niya.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Ania karon, bulahan ang tawo nga pagabadlongon sa Dios: Busa ayaw pagbiaybiay sa mga castigo sa Makagagahum.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
Kay siya magahatag sa sakit ug pagabugkosan; Siya magasamad ug ang iyang mga kamot maoy magaayo.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
Siya magaluwas kanimo sa unom ka kasamok; Oo, bisan sa pipito ang kadaut dili makadapat kanimo.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
Sa tinggutom magaluwas siya kanimo gikan sa kamatayon; Ug sa gubat gikan sa kagahum sa espada.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Ikaw pagatagoan gikan sa hampak sa dila; Ni malisang ikaw sa pagkalaglag sa modangat kini.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
Ang pagkalaglag ug tinggutom imong pagakataw-an; Ni malisang ikaw sa mga mananap sa yuta.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
Kay ikaw magpakig-uyon sa mga bato sa kapatagan; Ug ang mga mananap sa kapatagan makigdait kanimo.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Ug ikaw masayud nga ang imong balong-balong anaa sa pakigdait; Ug ikaw modu-aw sa imong pinuy-anan ug kanimo walay mawala.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Ikaw masayud usab nga ang imong kaliwat mahimong daku, Ug ang imong anak sama sa kabalilihan sa yuta.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Ikaw moadto sa imong lubnganan sa hingkud nga panuigon, Sama sa usa ka tapok sa trigo nga maani sa iyang panahon.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Ania karon, kana atong gisusi, busa mao man kana; Patalinghugi kana, ug kana tulotimbanga alang sa imong kaayohan.
