Jób 5
1 Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
Çağır görək sənə cavab verən varmı? Müqəddəslərin hansı birinə üz tutacaqsan?
2 Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
Səfehi qəzəb öldürər, Nadanı həsəd məhv edər.
3 Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
Səfehin kök saldığını görərkən Dərhal yurduna lənət etmişəm.
4 Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
Övladları əmin-amanlıqdan uzaqdır, Məhkəmə qapılarında tapdalanır, Onlara havadar yoxdur.
5 A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
Məhsullarını aclar yeyir, Tikanlar arasında olanlarını belə, yığırlar, Susayanlar sərvətini udmaq istəyir.
6 Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
Axı torpaqdan bəla gəlməz, Əzab yerdən bitməz.
7 hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
Sanki havaya atılan qığılcımdır, İnsan əzab çəkmək üçün doğulur.
8 Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
Mən olsaydım, Allaha üz tutardım, Müşkül işlərimi Ona tapşırardım.
9 A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
Çünki O, dərk etmədiyimiz böyük işləri görür, Saysız xariqələr göstərir.
10 A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
Yer üzərinə yağış yağdırır, Çöllərə sular axıdır.
11 hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
Alçaldılanları ucaldır, Yaslıları əmin-amanlığa çıxarır.
12 Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
Əlləri qurğu qurmağı öyrənməsin deyə Hiyləgərlərin fəndini pozur.
13 Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
Müdrikləri hiylə qurarkən yaxalayır, Fəndgirlərin oyununa son qoyur.
14 nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
Gündüzləri qaranlığa dönür, Günorta onlara gecə kimi görünür, Onlar kor kimi əl sürtə-sürtə gəzir.
15 Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
Yoxsulları isə onların ağızlarındakı qılıncdan qurtarır, Zorakının əlindən alır.
16 s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
Kasıblar ümid tapır, Haqsızlıq ağzını yumur.
17 Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
Allahın tərbiyə etdiyi insan nə bəxtiyardır! Sən Külli-İxtiyarın tərbiyəsinə xor baxma.
18 mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
Çünki O yaralayar, sonra isə sarıyar, Ağrı verər, əlləri ilə sağaldar.
19 Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
O, altı dəfə dara düşsən belə, qurtarar, Yeddinci dəfə sənə ziyan dəyməz.
20 Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
O səni aclıqda məhv olmaqdan, Döyüşdəki qılıncdan qurtarar.
21 a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
Kəskin dillərdən uzaq olarsan, Qırğın gələrkən qorxmazsan.
22 pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
Qırğına, aclığa gülərsən, Vəhşi heyvanlardan qorxmazsan.
23 mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
Çünki çöldəki daşlarla belə, əhd kəsərsən, Vəhşi heyvanlarla belə, barışarsan.
24 Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
Çadırının salamat qalacağını bilərsən, Mülkünə baxanda heç bir əskiklik tapmazsan.
25 tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
Övladlarının necə artdığını görərsən, Nəslin ot kimi bitib qalxar.
26 Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
Vaxtında yığılan taxıl dərzləri kimi Kama çatıb məzarına gedərsən.
27 Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!
Bax bunu araşdırmışıq, bu həqiqətdir, Onun üçün bunu dinlə və anla».
