Jób 42
1 És felelt Jób az Örökkévalónak és mondta:
Ayup Pǝrwǝrdigarƣa jawab berip mundaⱪ dedi: —
2 Tudom, hogy mindent tehetsz, s nem vonható meg tőled semmi szándék.
«Ⱨǝmmǝ ixni ⱪilalaydiƣiningni, Ⱨǝrⱪandaⱪ muddiayingni tosiwalƣili bolmaydiƣinini bildim!
3 Ki az, ki elburkolja a tanácsot tudás nélkül? – Azért hát olyat hirdettem, mit nem értek, olyakat, a mik csodásak nekem s nem tudom. -
«Nǝsiⱨǝtni tuturuⱪsiz sɵzlǝr bilǝn hirǝlǝxtürgǝn kim?» Bǝrⱨǝⱪ, mǝn ɵzüm qüxǝnmigǝn ixlarni dedim, Mǝn ǝⱪlim yǝtmǝydiƣan tilsimat ixlarni eyttim.
4 Halljad csak, majd beszélek én, hadd kérdelek, s te tudasd velem. –
Anglap baⱪⱪaysǝn, sɵzlǝp berǝy; Mǝn Sǝndin soray, Sǝn meni hǝwǝrdar ⱪilƣaysǝn.
5 Fülhallás szerint hallottam rólad, de most szemem látott téged.
Mǝn ⱪuliⱪim arⱪiliⱪ hǝwiringni angliƣanmǝn, Biraⱪ ⱨazir kɵzüm Seni kɵriwatidu.
6 Azért elvetem és megbánom, porban és hamuban.
Xuning üqün mǝn ɵz-ɵzümdin nǝprǝtlinimǝn, Xuning bilǝn topa-qanglar wǝ küllǝr arisida towa ⱪildim».
7 És volt, miután elmondta az Örökkévaló e szavakat Jóbnak, szólt az Örökkévaló a Témánbeli Élífáhzhoz: Föllobbant haragom ellened és két barátod ellen, mert nem beszéltetek rólam helyeset, úgy mint szolgám Jób.
Pǝrwǝrdigar Ayupⱪa bu sɵzlǝrni ⱪilƣandin keyin xundaⱪ boldiki, Pǝrwǝrdigar Temanliⱪ Elifazƣa mundaⱪ dedi: — «Mening ƣǝzipim sanga ⱨǝm ikki dostungƣa ⱪarap ⱪozƣaldi; qünki silǝr Mening toƣramda Ɵz ⱪulum Ayup toƣra sɵzligǝndǝk sɵzlimidinglar.
8 Most tehát vegyetek magatoknak hét tulkot és hét kost s menjetek szolgámhoz, Jóbhoz és hozzatok magatokért égőáldozatot; Jób szolgám pedig imádkozni fog értetek, mert csak az ő személyét tekintem, hogy valami csúfságot nem teszek veletek, mert nem beszéltetek rólam helyeset, úgy mint szolgám, Jób.
Biraⱪ ⱨazir ɵzünglar üqün yǝttǝ torpaⱪ ⱨǝm yǝttǝ ⱪoqⱪarni elip, ⱪulum Ayupning yeniƣa berip, ɵz-ɵzünglar üqün kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪ sununglar; ⱪulum Ayup silǝr üqün dua ⱪilidu; qünki Mǝn uni ⱪobul ⱪilimǝn; bolmisa, Mǝn ɵz nadanliⱪliringlarni ɵzünglarƣa ⱪayturup berǝy; qünki silǝr Mening toƣramda ⱪulum Ayup toƣra sɵzligǝndǝk toƣra sɵzlimidinglar».
9 És mentek a Témánbeli Élífáz, a Súachbeli Bildád és a Náamabeli Czófar és cselekedtek, a mint szólott hozzájok az Örökkévaló; és tekintettel volt az Örökkévaló Jób személyére.
Xuning bilǝn Temanliⱪ Elifaz, Xuhaliⱪ Bildad wǝ Naamatliⱪ Zofar üqǝylǝn berip Pǝrwǝrdigar ularƣa deginidǝk ⱪildi; ⱨǝmdǝ Pǝrwǝrdigar Ayupning duasini ⱪobul ⱪildi.
10 Az Örökkévaló pedig helyrehozta Jób veszteségét, midőn barátjaiért imádkozott; s megtoldotta az Örökkévaló mind azt, a mi Jóbé volt, kétszeresére.
Xuning bilǝn Ayup dostliri üqün dua ⱪiliwidi, Pǝrwǝrdigar uni azab-ⱪiyinqiliⱪliridin ⱪayturup, ǝsligǝ kǝltürdi; Pǝrwǝrdigar Ayupⱪa burunⱪidin ikki ⱨǝssǝ kɵp bǝrdi.
11 Eljöttek hozzá mind a fivérei és mind a nővérei és mind az előbbi ismerősei s ettek kenyeret vele az ő házában, szánakoztak rajta és megvigasztalták őt mind azon veszedelem miatt, a melyet reá hozott az Örökkévaló, és adtak neki ki-ki egy keszítát és ki-ki egy arany gyűrűt.
Xuning bilǝn uning barliⱪ aka-uka, aqa-singil wǝ uningƣa ilgiri dost-aƣinǝ bolƣanlarning ⱨǝmmisi uning yeniƣa kǝldi. Ular uning ɵyidǝ olturup uning bilǝn billǝ tamaⱪlandi; uningƣa ⱨesdaxliⱪ ⱪilixip, Pǝrwǝrdigar uningƣa kǝltürgǝn barliⱪ azab-oⱪubǝtlǝr toƣrisida tǝsǝlli berixti; ⱨǝmdǝ ⱨǝrbir adǝm uningƣa bir tǝnggidin kümüx, birdin altun ⱨalⱪa berixti.
12 S az Örökkévaló megáldotta Jób végét, inkább mint a kezdetét; és volt neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer iga marhája és ezer nőstény szamara.
Pǝrwǝrdigar Ayupⱪa keyinki künliridǝ burunⱪidin kɵprǝk bǝht-bǝrikǝt ata ⱪildi; uning on tɵt ming ⱪoyi, altǝ ming tɵgisi, bir ming ⱪoxluⱪ kalisi, bir ming mada exiki bar boldi.
13 S volt neki hét fia és három leánya.
Uningdin yǝnǝ yǝttǝ oƣul, üq ⱪiz tuƣuldi.
14 És elnevezte az egyiket Jemímának, a másodiknak neve pedig Keczía és a harmadiknak neve Kéren-Happúkh.
U ⱪizlirining birinqisining ismini «Yemimaⱨ», ikkinqisining ismini «Kǝziyǝ», üqinqisining ismini «Kǝrǝn-hapuⱪ» dǝp ⱪoydi.
15 S nem találtattak oly szép nők, mint Jób leányai, az egész országban; s adott nekik atyjok birtokot fivéreik között.
Pütkül zeminda Ayupning ⱪizliridǝk xunqǝ güzǝl ⱪizlarni tapⱪili bolmaytti; atisi ularni aka-ukiliri bilǝn ohxax mirashor ⱪildi.
16 És élt Jób ezután száznegyven esztendőt, és látta gyermekeit és gyermekeinek gyermekeit: négy nemzedéket.
Bu ixlardin keyin Ayup bir yüz ⱪiriⱪ yil yaxap, ɵz oƣullirini, oƣullirining oƣullirini, ⱨǝtta tɵtinqi ǝwladⱪiqǝ, yǝni ǝwrilirinimu kɵrgǝn.
17 És meghalt Jób öregen és napokkal telten.
Xuning bilǝn Ayup yaxinip, künliridin ⱪanaǝt tepip alǝmdin ɵtti.
