Jób 41
1 Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
“Can you draw out Leviathan with a fish hook, or press down his tongue with a cord?
2 Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
Can you put a rope into his nose, or pierce his jaw through with a hook?
3 Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
Will he make many petitions to you, or will he speak soft words to you?
4 Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
Will he make a covenant with you, that you should take him for a servant forever?
5 Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
Will you play with him as with a bird? Or will you bind him for your girls?
6 Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
Will traders barter for him? Will they part him among the merchants?
7 Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
Can you fill his skin with barbed irons, or his head with fish spears?
8 Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
Lay your hand on him. Remember the battle, and do so no more.
9 Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
Behold, the hope of him is in vain. Won’t one be cast down even at the sight of him?
10 Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
None is so fierce that he dare stir him up. Who then is he who can stand before me?
11 Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
Who has first given to me, that I should repay him? Everything under the heavens is mine.
12 Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
“I will not keep silence concerning his limbs, nor his mighty strength, nor his goodly frame.
13 Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
Who can strip off his outer garment? Who will come within his jaws?
14 Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
Who can open the doors of his face? Around his teeth is terror.
15 Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
Strong scales are his pride, shut up together with a close seal.
16 egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
One is so near to another, that no air can come between them.
17 egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
They are joined to one another. They stick together, so that they can’t be pulled apart.
18 Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
His sneezing flashes out light. His eyes are like the eyelids of the morning.
19 Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
Out of his mouth go burning torches. Sparks of fire leap out.
20 Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
Out of his nostrils a smoke goes, as of a boiling pot over a fire of reeds.
21 Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
His breath kindles coals. A flame goes out of his mouth.
22 Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
There is strength in his neck. Terror dances before him.
23 Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
The flakes of his flesh are joined together. They are firm on him. They can’t be moved.
24 Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
His heart is as firm as a stone, yes, firm as the lower millstone.
25 Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
When he raises himself up, the mighty are afraid. They retreat before his thrashing.
26 Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
If one attacks him with the sword, it can’t prevail; nor the spear, the dart, nor the pointed shaft.
27 Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
He counts iron as straw, and bronze as rotten wood.
28 meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
The arrow can’t make him flee. Sling stones are like chaff to him.
29 Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
Clubs are counted as stubble. He laughs at the rushing of the javelin.
30 Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
His undersides are like sharp potsherds, leaving a trail in the mud like a threshing sledge.
31 Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
He makes the deep to boil like a pot. He makes the sea like a pot of ointment.
32 Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
He makes a path shine after him. One would think the deep had white hair.
33 Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
On earth there is not his equal, that is made without fear.
34 Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
He sees everything that is high. He is king over all the sons of pride.”
