Jób 41
1 Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
Canst thou draw out leviathan with a fish-hook? or press down his tongue with a cord?
2 Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
Canst thou put a ring into his nose? or bore his jaw through with a hook?
3 Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
Will he make many supplications unto thee? or will he speak soft words unto thee?
4 Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
Will he make a covenant with thee, that thou shouldest take him for a servant for ever?
5 Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
Wilt thou play with him as with a bird? Or wilt thou bind him for thy maidens?
6 Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
Will the bands of fishermen make a banquet of him? Will they part him among the merchants?
7 Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
Canst thou fill his skin with barbed irons? or his head with fish-spears?
8 Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
Lay thy hand upon him; think upon the battle, thou wilt do so no more.
9 Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
Behold, the hope of him is in vain; shall not one be cast down even at the sight of him?
10 Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
None is so fierce that dare stir him up; who then is able to stand before Me?
11 Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
Who hath given Me anything beforehand, that I should repay him? Whatsoever is under the whole heaven is Mine.
12 Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
Would I keep silence concerning his boastings, or his proud talk, or his fair array of words?
13 Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
Who can uncover the face of his garment? Who shall come within his double bridle?
14 Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
Who can open the doors of his face? Round about his teeth is terror.
15 Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
His scales are his pride, shut up together as with a close seal.
16 egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
One is so near to another, that no air can come between them.
17 egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
They are joined one to another; they stick together, that they cannot be sundered.
18 Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
His sneezings flash forth light, and his eyes are like the eyelids of the morning.
19 Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
Out of his mouth go burning torches, and sparks of fire leap forth.
20 Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
Out of his nostrils goeth smoke, as out of a seething pot and burning rushes.
21 Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
His breath kindleth coals, and a flame goeth out of his mouth.
22 Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
In his neck abideth strength, and dismay danceth before him.
23 Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
The flakes of his flesh are joined together; they are firm upon him; they cannot be moved.
24 Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
His heart is as firm as a stone; yea, firm as the nether millstone.
25 Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
When he raiseth himself up, the mighty are afraid; by reason of despair they are beside themselves.
26 Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
If one lay at him with the sword, it will not hold; nor the spear, the dart, nor the pointed shaft.
27 Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
He esteemeth iron as straw, and brass as rotten wood.
28 meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
The arrow cannot make him flee; slingstones are turned with him into stubble.
29 Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
Clubs are accounted as stubble; he laugheth at the rattling of the javelin.
30 Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
Sharpest potsherds are under him; he spreadeth a threshing-sledge upon the mire.
31 Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
He maketh the deep to boil like a pot; he maketh the sea like a seething mixture.
32 Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
He maketh a path to shine after him; one would think the deep to be hoary.
33 Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
Upon earth there is not his like, who is made to be fearless.
34 Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.
He looketh at all high things; he is king over all the proud beasts.
