Jób 4
1 Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:
Na Temanni Elifas buaa Hiob se,
2 ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?
“Sɛ obi pɛ sɛ ɔne wo kasa a, worennya ntoboase ana? Hena na wobetumi aka nʼano ato mu?
3 Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;
Dwene sɛnea wakyerɛkyerɛ nnipa bebree, sɛnea woahyɛ nsa a emu ayɛ mmerɛw no den.
4 a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.
Wo nsɛm ahyɛ wɔn a wɔahintiw no den; woahyɛ nkotodwe a ayɛ mmerɛw mu den.
5 Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?
Na afei a ɔhaw aba no, wʼaba mu abu; adwira wo, na wo werɛ ahow.
6 Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!
So ɛnsɛ sɛ wo nyamesuro yɛ wʼahotoso na wʼakwan a ɛho nni asɛm no yɛ wʼanidaso ana?
7 Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?
“Dwene ho: Wɔasɛe obi a ne ho nni asɛm pɛn ana? Ɛhefa na wɔsɛee obi a ɔyɛ pɛ?
8 A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;
Sɛnea mahu no, wɔn a wofuntum bɔne ne wɔn a wodua ɔhaw no twa so aba.
9 Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.
Onyankopɔn home ano, wɔsɛe; nʼabufuw turuw a wɔyera.
10 Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.
Gyata betumi abobɔ mu na wɔaworo so, nanso wɔabubu gyata akɛse no se.
11 Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.
Gyata annya hanam a owu, na gyatabere mma no bɔ hwete.
12 De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.
“Wɔbɛkaa kokoamsɛm bi kyerɛɛ me na mʼaso tee no sɛ asomsɛm.
13 Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:
Wɔ anadwo daeso basabasa mu, bere a nnipa adeda nnahɔɔ no,
14 rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.
ehu ne nketenkete kyeree me ɛmaa me nnompe nyinaa wosowee.
15 S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.
Honhom bi twaa mʼani so, na me ho nwi sɔre gyinae.
16 Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:
Egyinae, nanso, manhu nʼabɔsu. Biribi begyinaa mʼanim, na metee nne bɔkɔɔ bi a ɛrebisa se,
17 Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?
‘Onipa desani betumi ateɛ asen Onyankopɔn? Na mpo ɔhoɔdenfo betumi ayɛ kronkron asen ne Yɛfo ana?
18 Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;
Sɛ Onyankopɔn ntumi mfa ne ho nto nʼankasa asomfo so, sɛ ɔka nʼabɔfo mfomso kyerɛ wɔn a,
19 hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.
na nkantom wɔn a wɔtete dɔte afi mu, wɔn a wɔn fapem sisi mfutuma mu na wɔdwerɛw wɔn ntɛm so sen abubummaba!
20 Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.
Efi anɔpahema kosi anwummere wobubu wɔn mu nketenkete; na wɔyera korakora a obiara nhu wɔn bio.
21 Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!
So wommiamia wɔn ntamadan ahama mu, a ɛno nti wowuwu a wonni nyansa ana?’
