Jób 4
1 Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:
Sai Elifaz mutumin Teman ya amsa,
2 ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?
“In wani ya yi maka magana, za ka ji haushi? Amma wa zai iya yin shiru?
3 Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;
Ka tuna yadda ka yi wa mutane da yawa magana, yadda ka ƙarfafa hannuwa marasa ƙarfi.
4 a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.
Maganarka ta ƙarfafa waɗanda suka yi tuntuɓe; ka ƙarfafa gwiwoyin da suka rasa ƙarfinsu.
5 Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?
Amma yanzu wahala ta zo maka, sai ka karaya; wahala ta sa ka rikice.
6 Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!
Ashe bai kamata ka dogara ga Allahnka ba, amincinka kuma yă zama begenka?
7 Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?
“Ka duba ka gani yanzu. Wane marar laifi ne ya taɓa hallaka? Ko an taɓa hallaka masu adalci?
8 A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;
Na kula cewa waɗanda suke huɗa gonar mugunta, da waɗanda suke shuka mugunta, su ne suke girbe mugunta.
9 Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.
A sa’a ɗaya Allah yake hallaka su, cikin fushinsa yakan hallaka su.
10 Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.
Zakoki suna ruri suna gurnani; duk da haka an karya haƙoran manyan zakoki.
11 Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.
Zakoki suna mutuwa domin ba dabbar da za su kashe su ci,’ya’yan zakanya kuma sun watse.
12 De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.
“Asirce aka gaya mini maganan nan, da ƙyar kunnuwana suka iya ji.
13 Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:
Cikin mafarki da tsakar dare, lokacin kowa yana zurfin barci, na sami saƙon nan.
14 rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.
Tsoro da fargaba suka kama ni har duk ƙasusuwan jikina suka yi ta rawa.
15 S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.
Wani iska ya taɓa mini fuska, sai tsigar jikina ta tashi.
16 Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:
Ya tsaya cik, amma ban iya sani ko mene ne ba. Wani abu ya tsaya a gabana, na kuma ji murya.
17 Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?
‘Ko zai yiwu mutum yă fi Allah adalci, ko kuma mutum yă fi wanda ya halicce shi tsarki?
18 Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;
In Allah bai yarda da bayinsa ba, in ya sami mala’ikunsa da laifi,
19 hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.
to, su wane ne mutane masu zama a gidan da aka yi da laka, waɗanda da ƙura aka yi harsashensu, waɗanda za a iya murƙushe su kamar asu!
20 Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.
Tsakanin safe da yamma mai yiwuwa ne ragargaza su; farat ɗaya, su mutu har abada.
21 Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!
Ba a tuge igiyar tentinsu, don su mutu ba tare da hikima ba?’
