< Jób 4 >
1 Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:
Alors Eliphas Témanite prit la parole, et dit:
2 ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?
Si nous entreprenons de te parler, te fâcheras-tu? mais qui pourrait s'empêcher de parler?
3 Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;
Voilà, tu en as enseigné plusieurs, et tu as renforcé les mains lâches.
4 a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.
Tes paroles ont affermi ceux qui chancelaient, et tu as fortifié les genoux qui pliaient.
5 Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?
Et maintenant que ceci t'est arrivé, tu t'en fâches! il t'a atteint, et tu en es tout troublé.
6 Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!
Ta piété n'a-t-elle pas été ton espérance? et l'intégrité de tes voies [n'a-t-elle pas été] ton attente?
7 Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?
Rappelle, je te prie, dans ton souvenir, où est l'innocent qui ait jamais péri, et où les hommes droits ont-ils [jamais] été exterminés?
8 A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;
Mais j'ai vu que ceux qui labourent l'iniquité, et qui sèment l'outrage, les moissonnent.
9 Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.
Ils périssent par le souffle de Dieu, et ils sont consumés par le vent de ses narines.
10 Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.
[Il étouffe] le rugissement du lion, et le cri d'un grand lion, et il arrache les dents des lionceaux.
11 Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.
Le lion périt par faute de proie, et les petits du vieux lion sont dissipés.
12 De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.
Mais quant à moi, une parole m'a été adressée en secret, et mon oreille en a entendu quelque peu.
13 Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:
Pendant les pensées diverses des visions de la nuit, quand un profond sommeil saisit les hommes,
14 rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.
Une frayeur et un tremblement me saisirent qui étonnèrent tous mes os.
15 S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.
Un esprit passa devant moi, [et] mes cheveux en furent tout hérissés.
16 Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:
Il se tint là, mais je ne connus point son visage; une représentation était devant mes yeux, et j'ouïs une voix basse [qui disait]:
17 Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?
L'homme sera-t-il plus juste que Dieu? l'homme sera-t-il plus pur que celui qui l'a fait?
18 Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;
Voici, il ne s'assure point sur ses serviteurs, et il met la lumière dans ses Anges:
19 hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.
Combien moins [s'assurera-t-il] en ceux qui demeurent dans des maisons d'argile; en ceux dont le fondement est dans la poussière, et qui sont consumés à la rencontre d'un vermisseau?
20 Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.
Du matin au soir ils sont brisés, et, sans qu'on s'en aperçoive, ils périssent pour toujours.
21 Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!
L'excellence qui était en eux, n'a-t-elle pas été emportée? Ils meurent sans être sages.