< Jób 39 >

1 Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
Knowest thou the time when the wilde goates bring foorth yong? or doest thou marke when the hindes doe calue?
2 számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
Canst thou nomber the moneths that they fulfill? or knowest thou the time when they bring foorth?
3 Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
They bow them selues: they bruise their yong and cast out their sorowes.
4 Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
Yet their yong waxe fatte, and growe vp with corne: they goe foorth and returne not vnto them.
5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
Who hath set the wilde asse at libertie? or who hath loosed the bondes of the wilde asse?
6 Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
It is I which haue made the wildernesse his house, and the salt places his dwellings.
7 nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
He derideth the multitude of the citie: he heareth not the crie of the driuer.
8 a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
He seeketh out the mountaine for his pasture, and searcheth after euery greene thing.
9 Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
Will the vnicorne serue thee? or will he tary by thy cribbe?
10 Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
Canst thou binde the vnicorne with his band to labour in the furrowe? or will he plowe the valleyes after thee?
11 Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
Wilt thou trust in him, because his strength is great, and cast off thy labour vnto him?
12 Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
Wilt thou beleeue him, that he will bring home thy seede, and gather it vnto thy barne?
13 A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
Hast thou giuen the pleasant wings vnto the peacockes? or winges and feathers vnto the ostriche?
14 Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
Which leaueth his egges in the earth, and maketh them hote in the dust,
15 s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
And forgetteth that the foote might scatter the, or that the wild beast might breake the.
16 keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
He sheweth himselfe cruell vnto his yong ones, as they were not his, and is without feare, as if he trauailed in vaine.
17 mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
For God had depriued him of wisedom, and hath giuen him no part of vnderstanding.
18 A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
When time is, he mounteth on hie: he mocketh the horse and his rider.
19 Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
Hast thou giuen the horse strength? or couered his necke with neying?
20 Ugráltatod-e mint a sáskát?
Hast thou made him afraid as the grashopper? his strong neying is fearefull.
21 Fenséges tüsszögése – rettenet.
He diggeth in the valley, and reioyceth in his strength: he goeth foorth to meete the harnest man.
22 Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
He mocketh at feare, and is not afraid, and turneth not backe from the sworde,
23 Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
Though the quiuer rattle against him, the glittering speare and the shield.
24 tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
He swalloweth the ground for fearcenes and rage, and he beleeueth not that it is the noise of the trumpet.
25 A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
He sayth among the trumpets, Ha, ha: hee smellleth the battell afarre off, and the noyse of the captaines, and the shouting.
26 A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
Shall the hauke flie by thy wisedome, stretching out his wings toward the South?
27 avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
Doeth the eagle mount vp at thy commandement, or make his nest on hie?
28 Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
Shee abideth and remaineth in the rocke, euen vpon the toppe of the rocke, and the tower.
29 onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
From thence she spieth for meate, and her eyes beholde afarre off.
30 fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.
His young ones also sucke vp blood: and where the slaine are, there is she.

< Jób 39 >