< Jób 39 >

1 Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
Thaelpang kah sathai a piil tue na ming tih sayuk a rhai na dawn a?
2 számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
Hla a cup la na tae tih a piil tue na ming a?
3 Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
A ca rhoek loh a koisu uh tih a huel daengah a bungtloh loh a hlah.
4 Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
A ca a man uh te cangpai neh rhoeng tih a caeh uh phoeiah tah amih taengla mael uh pawh.
5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
Sayalh la kohong marhang aka hlah te unim? Laak lueng kah kuelrhui aka hlam te unim?
6 Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
A im te kolken la, a dungtlungim te lungkaehlai la ka khueh.
7 nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
Khorha kah hlangping te a lawn tih aka tueihno kah pang ol hnatun pawh.
8 a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
A luemnah tlang te a cawt tih sulhing boeih te a yoep.
9 Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
Cung loh nang taengah a thohtat hamla a huem vetih na kongduk dongah rhaeh aya?
10 Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
Cung te a rhuivaeh kong ah na pael vetih nang hnukah tuikol te a thoe aya?
11 Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
A thadueng a len dongah a soah na pangtung vetih na thaphu te a taengah na hnoo aya?
12 Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
Na cangti te a khuen, a khuen vetih na cangtilhmuen a coi ni tila te te na tangnah a?
13 A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
Kalaukva kah phae loh yoka cakhaw bungrho phaemul neh a dii aih nim.
14 Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
A duei te diklai dongah a hnoo tih laipi khuiah a awp.
15 s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
A kho loh a hep te a hnilh tih kohong mulhing long khaw te te a til.
16 keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
A ca rhoek te amah kah pawt bangla a hit sak tih a poeyoek la a thaphu te birhihnah pawh.
17 mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
Pathen loh anih te cueihnah a hnilh sak tih a taengah yakmingnah tael pah pawh.
18 A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
Hmuensang la a phuel uh tue vaegah tah marhang neh a sokah aka ngol te a nueih thil.
19 Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
Marhang taengah thayung thamal na paek a? A rhawn te a hnoo neh na thing pah a?
20 Ugráltatod-e mint a sáskát?
Anih te kaisih bangla na pet sak a? A phit vaengkah mueithennah khaw mueirhih la poeh.
21 Fenséges tüsszögése – rettenet.
Tuikol te a phuet uh vaengah thadueng neh a ngaingaih lungpok haica doe hamla pawk.
22 Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
Rhihnah te a nueih thil tih a rhihyawp pawt dongah cunghang ha lamloh a mael moenih.
23 Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
A taengah liva a khoek tih caai neh soe kaw hmaihluei la om.
24 tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
Hinghuen neh khoponah neh diklai a coih tih tuki ol te tangnah pawh.
25 A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
Tuki te a rhoeh la, “Ahuei,” a ti nah tih caemtloek vaengkah mangpa khohum neh tamlung te a hla lamloh a huep.
26 A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
Nang kah yakmingnah dongah nim mutlo loh a phae a phuel tih a ding, a phae te tuithim la a phuel?
27 avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
Nang kah ka dongah atha te sang hang tih a bu a pomsang a?
28 Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
Thaelpang ah kho a sak tih thaelpang hmuisum neh rhalvong ah khaw rhaeh ta.
29 onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
Te lamloh caak a thaih tih a hla lamkah te a mik loh a paelki.
30 fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.
Te vaengah a vapuel, a vapuel loh thii a caep uh tih rhok om nah ah hnap om,” a ti nah.

< Jób 39 >