Jób 38
1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
Andin Perwerdigar qara quyun ichidin Ayupqa jawab bérip mundaq dédi: —
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
«Nesihetni tuturuqsiz sözler bilen xireleshtürgen zadi kim?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Erkektek bélingni ching baghla; Shunda Men sendin soray, Andin sen Méni xewerdar qil!
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
Men yer-zéminni apiride qilghinimda, sen zadi nede iding? Bularni chüshen’gen bolsang, bayan qiliwer.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
Kim yer-zéminning ölchimini békitken? — Sen buni bilmemsen? Kim uning üstige tana tartip ölchigen?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
Tang seherdiki yultuzlar bille küy éytishqan waqtida, Xudaning oghulliri xushalliqtin tentene qilishqan waqtida, Yer-zéminning ulliri nege paturulghan? Kim uning burjek téshini salghan?
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
Baliyatqudin chiqqandek, déngiz süyi bösüp chiqqanda, Kim uni derwazilar ichige bend qilghan?
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
Men bulutni déngizning kiyimi qilghanda, We qap-qarangghuni uning zakisi qilghanda,
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
Men uning üchün pasil kesken waqitta, Uni cheklep baldaqlarni hem derwazilarni salghanda,
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
Yeni uninggha: «Mushu yergiche barisen, pasildin ötme, Séning tekebbur dolqunliring mushu yerde toxtisun» dégende, sen nede iding?
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
Sen tughulghandin béri seherni «Chiq» dep buyrup baqqanmusen? Sen tang seherge özi chiqidighan jayini körsetkenmusen?
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
Sen shundaq qilip seherge yer yüzining qerinimu yorutquzup höküm sürgüzüp, Shundaqla rezillerni titritip yer-zémindin qoghlatquzghanmusen?
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
Shuning bilen yer-zémin séghiz laygha bésilghan möhür izliridek özgertilidu; Kiygen kiyimdek hemme éniq bolidu;
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
Hem shuning bilen rezillerning «nur»i ulardin élip kétilidu; Kötürülgen bilekler sundurulidu.
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
Déngizdiki bulaqlargha seper qilip yetkenmusen? Okyanlarning qeride méngip baqqanmusen?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Ölümning derwaziliri sanga ashkarilan’ghanmu? Ölüm sayisining derwazilirini körgenmusen?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Eqling yer-zéminning chongluqigha yetkenmu? Hemmisini bilgen bolsang éniq bayan qil!
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
Nur turushluq jaygha baridighan yol nede? Qarangghuluqning bolsa, esliy orni nede?
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
Sen [buni bilip] ularni öz chégrasigha apiralamsen? Ularning öyige mangidighan yollarni bilip yételemsen?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Hee, rast, sen bilisen, chünki sen ularning chaghliridin ilgiri tughulghansen, Künliringning sani derheqiqet köptin köptur!
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Qar qachilan’ghan xezinilerge kirip kördüngmu. Möldür ambirlirinimu körüp baqtingmu?
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
Bularni azab-oqubetlik zaman’gha qaldurdum, Jeng we urush küni üchün teyyarlap qoydum.
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
Chaqmaq dégen qandaq yol bilen yérilidu? Sherq shamili yer yüzide qandaq yol bilen tarqitilidu?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Yamghur kelkünining chüshidighan qanilini chépip teyyarlighan kimdu? Güldürmamining chaqmiqi üchün yol teyyarlighan kimdu?
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
Shundaq qilip yamghur héch adem yoq bolghan yer yüzige, Héch ademzatsiz desht-bayawan’gha yaghdurulmamdu?
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
Shuning bilen chölleshken, qurghaq tupraqlar qandurulidu, Ot-chöp bix urup köklep chiqmamdu?
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
Yamghurning atisi barmu? Shebnemni kim tughqandu?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Muz bolsa kimning baliyatqusidin chiqidu? Asmandiki aq qirawni bolsa kim dunyagha keltüridu?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
Shu chaghda su qétip tashtek bolidu, Chongqur déngizlarning yüzi qétip tutashturulidu.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
«Qelb yultuzlar topi»ning baghlimini baghliyalamsen? Orionning rishtilirini boshitalamsen?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
«On ikki Zodiak yultuz türkümliri»ni öz peslide élip chiqiralamsen? «Chong Éyiq türkümi»ni Küchükliri bilen yétekliyelemsen?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Asmanning qanuniyetlirini bilip yetkenmusen? Asmanning yer üstige süridighan hökümlirini sen belgilep qoyghanmu?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
Sen awazingni kötürüp bulutlarghiche yetküzüp, Yamghur yaghdurup özüngni qiyan-tashqinlargha basturalamsen?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
Sen chaqmaqlarni buyrup öz yoligha mangduralamsen? Uning bilen ular: «Mana biz!» dep sanga jawab béremdu?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Ademning ich-baghrigha danaliq béghishlap kirgüzgen kimdu? Eqilge chüshinish qabiliyitini bergen kimdu?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Bulutlarni danaliq bilen sanighan kim? Asmanlardiki su tulumlirini tökidighan kim?
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
Buning bilen topa-changlarni qaturup uyul qildurghan, Chalmilarni bir-birige chaplashturghuzghan zadi kim?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
«Chishi shir üchün ow owlap yüremsen, Shir küchüklirining ishtihasini qanduramsen?
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
Ular uwilirida zongziyip yürgen waqtida, Chatqalliq ichide turup tuzaq qoyup, [sen ulargha olja bérelemsen]?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
Yémi kemchil bolup, ézip kétip yiraqqa kétip qalghanda, Baliliri Tengrige iltija qilip nale-peryad kötürgende, Tagh qaghiliri hem baliliri üchün yemni teminligen kimdu?
