< Jób 38 >
1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
Et l’Éternel répondit à Job du milieu du tourbillon, et dit:
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
Qui est celui-ci qui obscurcit le conseil par des discours sans connaissance?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Ceins tes reins comme un homme, et je t’interrogerai et tu m’instruiras!
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
Où étais-tu quand j’ai fondé la terre? Déclare-le-moi, si tu as de l’intelligence.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
Qui lui a établi sa mesure, – si tu le sais? Ou qui a étendu le cordeau sur elle?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
Sur quoi ses bases sont-elles assises, ou qui a placé sa pierre angulaire,
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
Quand les étoiles du matin chantaient ensemble, et que tous les fils de Dieu éclataient de joie?
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
Et qui a renfermé la mer dans des portes, quand elle rompit [les bornes] et sortit de la matrice,
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
Quand je fis de la nuée son vêtement, et de l’obscurité ses langes;
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
Quand je lui découpai ses limites et lui mis des barres et des portes,
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
Et que je dis: Tu viendras jusqu’ici et tu n’iras pas plus loin, et ici s’arrêtera l’orgueil de tes flots?
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
As-tu, de ta vie, commandé au matin? As-tu montré à l’aube du jour sa place,
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
Pour qu’elle saisisse les bords de la terre, et que les méchants en soient secoués?
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
Elle se change comme l’argile d’un sceau, et [toutes choses] se présentent parées comme d’un vêtement;
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
Et leur lumière est ôtée aux méchants, et le bras levé est cassé.
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
Es-tu allé aux sources de la mer, et t’es-tu promené dans les profondeurs de l’abîme?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Les portes de la mort se sont-elles découvertes à toi? Et as-tu vu les portes de l’ombre de la mort?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Ton regard a-t-il pénétré jusque dans les vastes espaces de la terre? Dis-le, si tu connais tout cela.
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
Où est le chemin vers le séjour de la lumière? et les ténèbres, où est leur place?
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
Pour que tu les prennes à leur limite, et que tu connaisses les sentiers de leur maison?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Tu le sais, car tu étais né alors, et le nombre de tes jours est grand!
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Es-tu allé aux trésors de la neige, et as-tu vu les trésors de la grêle,
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
Que j’ai mis en réserve pour le temps de la détresse, pour le jour du combat et de la guerre?
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
Par quel chemin se distribue la lumière, et le vent d’orient se répand-il sur la terre?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Qui a découpé des canaux aux torrents de pluie, et un chemin à l’éclair des tonnerres,
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
Pour faire pleuvoir sur une terre où il n’y a personne, sur le désert où il n’y a pas d’hommes;
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
Pour rassasier les lieux désolés et déserts, pour faire germer les pousses de l’herbe?
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
La pluie a-t-elle un père? ou qui engendre les gouttes de la rosée?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Du sein de qui sort la glace? et le frimas des cieux, qui l’enfante?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
Devenues pierre, les eaux se cachent, et la surface de l’abîme se prend.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
Peux-tu serrer les liens des Pléiades, ou détacher les cordes d’Orion?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
Fais-tu sortir les signes du zodiaque en leurs saisons, et mènes-tu la grande Ourse avec ses filles?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Connais-tu les lois des cieux, ou établis-tu leur empire sur la terre?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
Peux-tu élever ta voix vers les nuages, en sorte que des torrents d’eau te couvrent?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
As-tu lancé la foudre, en sorte qu’elle soit allée et t’ait dit: Me voici?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Qui a mis la sagesse dans les reins, ou qui donna l’intelligence à l’esprit?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Qui a compté les nuages dans [sa] sagesse? et qui verse les outres des cieux,
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
Quand la poussière coule comme du métal en fusion et que les mottes se soudent entre elles?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
Est-ce toi qui chasses la proie pour la lionne, et qui rassasies l’appétit des lionceaux,
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
Quand ils sont couchés dans leurs tanières [et] se tiennent aux aguets dans leur fourré?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
Qui prépare au corbeau sa pâture quand ses petits crient à Dieu [et] qu’ils errent sans nourriture?