Jób 38
1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
Then the LORD answered Job out of the whirlwind, and said,
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
Who [is] this that darkeneth counsel by words without knowledge?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Gird up now thy loins like a man; for I will demand of thee, and answer thou me.
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
Where wast thou when I laid the foundations of the earth? declare, if thou hast understanding.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
Who hath laid the measures of it, if thou knowest? or who hath stretched the line upon it?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
Upon what are the foundations of it fastened? or who laid its corner stone;
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
When the morning stars sang together, and all the sons of God shouted for joy?
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
Or [who] shut up the sea with doors, when it broke forth, [as if] it had issued out of the womb?
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
When I made a cloud its garment, and thick darkness a swaddling band for it,
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
And broke up for it my decreed [place], and set bars and doors,
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
And said, Hitherto shalt thou come, but no further: and here shall thy proud waves be stayed.
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
Hast thou commanded the morning since thy days; [and] caused the day-spring to know its place;
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
That it might take hold of the ends of earth, that the wicked might be shaken out of it?
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
It is turned as clay [to] the seal; and they stand as a garment.
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
And from the wicked their light is withheld, and the high arm shall be broken.
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
Hast thou entered into the springs of the sea? or hast thou walked in the search of the depth?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Have the gates of death been opened to thee? or hast thou seen the doors of the shades of death?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Hast thou perceived the breadth of the earth? declare if thou knowest it all.
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
Where [is] the way [where] light dwelleth? and [as for] darkness, where [is] its place,
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
That thou shouldest take it to its bound, and that thou shouldest know the paths [to] its house?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Knowest thou [it], because thou wast then born? or [because] the number of thy days [is] great?
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Hast thou entered into the treasures of the snow? or hast thou seen the treasures of the hail,
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
Which I have reserved against the time of trouble, against the day of battle and war?
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
By what way is the light parted, [which] scattereth the east wind upon the earth?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Who hath divided a watercourse for the overflowing of waters, or a way for the lightning of thunder;
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
To cause it to rain on the earth, [where] no man [is]; [on] the wilderness in which [there is] no man;
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
To satisfy the desolate and waste [ground]; and to cause the bud of the tender herb to spring forth?
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
Hath the rain a father? or who hath begotten the drops of the dew?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Out of whose womb came the ice? and the hoary frost of heaven, who hath gendered it?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
The waters are hid as [with] a stone, and the face of the deep is frozen.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
Canst thou bind the sweet influences of Pleiades, or loose the bands of Orion?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
Canst thou bring forth Mazzaroth in its season? or canst thou guide Arcturus with its sons?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Knowest thou the ordinances of heaven? canst thou set its dominion on the earth?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
Canst thou lift thy voice to the clouds, that abundance of waters may cover thee?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
Canst thou send lightnings, that they may go, and say to thee, Here we [are]?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Who hath put wisdom in the inward parts? or who hath given understanding to the heart?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Who can number the clouds in wisdom? or who can stay the bottles of heaven,
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
When the dust groweth into hardness, and the clods cleave fast together?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
Wilt thou hunt the prey for the lion? or fill the appetite of the young lions,
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
When they couch in [their] dens, [and] abide in the covert to lie in wait?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
Who provideth for the raven his food? when his young ones cry to God, they wander for want of food.
