< Jób 38 >

1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
Then the LORD answered Job out of the whirlwind,
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
“Who is this who darkens counsel by words without knowledge?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Brace yourself like a man, for I will question you, then you answer me!
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
“Where were you when I laid the foundations of the earth? Declare, if you have understanding.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
Who determined its measures, if you know? Or who stretched the line on it?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
What were its foundations fastened on? Or who laid its cornerstone,
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
when the morning stars sang together, and all the sons of God shouted for joy?
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
“Or who shut up the sea with doors, when it broke out of the womb,
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
when I made clouds its garment, and wrapped it in thick darkness,
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
marked out for it my bound, set bars and doors,
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
and said, ‘You may come here, but no further. Your proud waves shall be stopped here’?
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
“Have you commanded the morning in your days, and caused the dawn to know its place,
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
that it might take hold of the ends of the earth, and shake the wicked out of it?
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
It is changed as clay under the seal, and presented as a garment.
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
From the wicked, their light is withheld. The high arm is broken.
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
“Have you entered into the springs of the sea? Or have you walked in the recesses of the deep?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Have the gates of death been revealed to you? Or have you seen the gates of the shadow of death?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Have you comprehended the earth in its width? Declare, if you know it all.
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
“What is the way to the dwelling of light? As for darkness, where is its place,
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
that you should take it to its bound, that you should discern the paths to its house?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Surely you know, for you were born then, and the number of your days is great!
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Have you entered the storehouses of the snow, or have you seen the storehouses of the hail,
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
which I have reserved against the time of trouble, against the day of battle and war?
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
By what way is the lightning distributed, or the east wind scattered on the earth?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Who has cut a channel for the flood water, or the path for the thunderstorm,
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
to cause it to rain on a land where there is no man, on the wilderness, in which there is no man,
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
to satisfy the waste and desolate ground, to cause the tender grass to grow?
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
Does the rain have a father? Or who fathers the drops of dew?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Whose womb did the ice come out of? Who has given birth to the gray frost of the sky?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
The waters become hard like stone, when the surface of the deep is frozen.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
“Can you bind the cluster of the Pleiades, or loosen the cords of Orion?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
Can you lead the constellations out in their season? Or can you guide the Bear with her cubs?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Do you know the laws of the heavens? Can you establish its dominion over the earth?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
“Can you lift up your voice to the clouds, that abundance of waters may cover you?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
Can you send out lightnings, that they may go? Do they report to you, ‘Here we are’?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Who has put wisdom in the inward parts? Or who has given understanding to the mind?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Who can count the clouds by wisdom? Or who can pour out the containers of the sky,
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
when the dust runs into a mass, and the clods of earth stick together?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
“Can you hunt the prey for the lioness, or satisfy the appetite of the young lions,
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
when they crouch in their dens, and lie in wait in the thicket?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
Who provides for the raven his prey, when his young ones cry to God, and wander for lack of food?

< Jób 38 >