< Jób 38 >

1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
Daarna antwoordde de HEERE Job uit een onweder, en zeide:
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
Wie is hij, die den raad verduistert met woorden zonder wetenschap?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Gord nu, als een man, uw lenden, zo zal Ik u vragen, en onderricht Mij.
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
Waar waart gij, toen Ik de aarde grondde? Geef het te kennen, indien gij kloek van verstand zijt.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
Wie heeft haar maten gezet, want gij weet het; of wie heeft over haar een richtsnoer getrokken?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
Waarop zijn haar grondvesten nedergezonken, of wie heeft haar hoeksteen gelegd?
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
Toen de morgensterren te zamen vrolijk zongen, en al de kinderen Gods juichten.
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
Of wie heeft de zee met deuren toegesloten, toen zij uitbrak, en uit de baarmoeder voortkwam?
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
Toen Ik de wolk tot haar kleding stelde, en de donkerheid tot haar windeldoek;
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
Toen Ik voor haar met Mijn besluit de aarde doorbrak, en zette grendel en deuren;
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
En zeide: Tot hiertoe zult gij komen, en niet verder, en hier zal hij zich stellen tegen den hoogmoed uwer golven.
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
Hebt gij van uw dagen den morgenstond geboden? Hebt gij den dageraad zijn plaats aangewezen;
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
Opdat hij de einden der aarde vatten zou; en de goddelozen uit haar uitgeschud zouden worden?
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
Dat zij veranderd zou worden gelijk zegelleem, en zij gesteld worden als een kleed?
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
En dat van de goddelozen hun licht geweerd worde, en de hoge arm worde gebroken?
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
Zijt gij gekomen tot aan de oorsprongen der zee, en hebt gij in het onderste des afgronds gewandeld?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Zijn u de poorten des doods ontdekt, en hebt gij gezien de poorten van de schaduw des doods?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Zijt gij met uw verstand gekomen tot aan de breedte der aarde? Geef het te kennen, indien gij dit alles weet.
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
Waar is de weg, daar het licht woont? En de duisternis, waar is haar plaats?
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
Dat gij dat brengen zoudt tot zijn pale, en dat gij merken zoudt de paden zijns huizes?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Gij weet het, want gij waart toen geboren, en uw dagen zijn veel in getal.
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Zijt gij gekomen tot de schatkameren der sneeuw, en hebt gij de schatkameren des hagels gezien?
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
Dien Ik ophoude tot den tijd der benauwdheid, tot den dag des strijds en des oorlogs!
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
Waar is de weg, daar het licht verdeeld wordt, en de oostenwind zich verstrooit op de aarde?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Wie deelt voor den stortregen een waterloop uit, en een weg voor het weerlicht der donderen?
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
Om te regenen op het land, waar niemand is, op de woestijn, waarin geen mens is;
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
Om het woeste en het verwoeste te verzadigen, en om het uitspruitsel der grasscheutjes te doen wassen.
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
Heeft de regen een vader, of wie baart de druppelen des dauws?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Uit wiens buik komt het ijs voort, en wie baart den rijm des hemels?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
Als met een steen verbergen zich de wateren, en het vlakke des afgrond wordt omvat.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
Kunt gij de liefelijkheden van het Zevengesternte binden, of de strengen des Orions losmaken?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
Kunt gij de Mazzaroth voortbrengen op haar tijd, en den Wagen met zijn kinderen leiden?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Weet gij de verordeningen des hemels, of kunt gij deszelfs heerschappij op de aarde bestellen?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
Kunt gij uw stem tot de wolken opheffen, opdat een overvloed van water u bedekke?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
Kunt gij de bliksemen uitlaten, dat zij henenvaren, en tot u zeggen: Zie, hier zijn wij?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Wie heeft de wijsheid in het binnenste gezet? Of wie heeft den zin het verstand gegeven?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Wie kan de wolken met wijsheid tellen, en wie kan de flessen des hemels nederleggen?
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
Als het stof doorgoten is tot vastigheid, en de kluiten samenkleven?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
Zult gij voor den ouden leeuw roof jagen, of de graagheid der jonge leeuwen vervullen?
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
Als zij nederbukken in de holen, en in den kuil zitten, ter loering?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
Wie bereidt de raaf haar kost, als haar jongen tot God schreeuwen, als zij dwalen, omdat er geen eten is?

< Jób 38 >