Jób 38
1 S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
BOEIPA loh Job te hlipuei khui lamloh a doo tih,
2 Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
Mingnah aka tal olthui neh cilsuep aka hmuep sak te unim?
3 Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
Hlang bangla na pumpu yen lamtah nang kan dawt bangla kai he n'tueng laeh.
4 Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
Diklai ka suen vaengah melam na om? Yakmingnah na ming atah thui lah.
5 Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
U loh a khodang a khueh khaw na ming van nim? A soah rhilam aka yueng khaw unim?
6 Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
A buenhol te me dongah nim a buen tih, a bangkil lung te unim aka thuinuet?
7 Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
Mincang aisi rhoek rhenten tamhoe uh tih Pathen ca rhoek boeih yuhui uh.
8 s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
Tuitunli te a bung lamloh a poh tih a coe vaengah thohkhaih neh a tlaeng.
9 midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
Kai loh cingmai kah a pueinak neh anih kah yinnah hni khaw ka khueh pah.
10 és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
Ka oltlueh he anih ham ka tlueh pah tih thohkalh neh thohkhaih khaw ka khueh pah.
11 és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
He hil ka ti vaengah ha mop lamtah koei boeh. Na hoemdamnah tuiphu te he ah he khueh laeh.
12 Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
Namah tue vaengah mincang ke na uen a? Khothaih ke na ming tih amah hmuen ah khothaih a om khaw na ming.
13 Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
Te lamkah halang rhoek khoek ham neh diklai hmoi a tuuk sak ham khaw.
14 elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
Dikpo kutbuen bangla poehlip tih pueinak bangla pai.
15 s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
Halang rhoek te amamih kah vangnah a hloh pah tih ban a thueng khaw a tlawt sak.
16 Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
Tuitunli kah tuiput la na pawk tih tuidung kah khenah dongah na pongpa vai a?
17 Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
Nang taengah dueknah vongka rhoek ah uh tih dueknah hlipkhup vongka te na hmuh a?
18 Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
Diklai hmuenka duela na yakming nim? A cungkuem la na ming atah thui lah.
19 Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
Vangnah aka om longpuei he menim? Hmaisuep kah a hmuen he melae?
20 hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
Te te amah khorhi la na thak van tih a im kah a hawn khaw na yakming van nim?
21 Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
Nang n'sak tih na khohnin kah a tarhing a puh daengah ni na ming pueng.
22 Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
Vuelsong thakvoh khuila na kun tih rhaelnu thakvoh na hmuh a?
23 melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
Te te rhal tue vaengkah ham khaw, caemrhal neh caemtloek tue vaengkah ham khaw ka tuem pueng.
24 Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
Diklai ah kanghawn loh a taekyak tih, vangnah loh a tael longpuei te menim?
25 Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
Tuilong lungpook ham neh rhaek ol ham longpuei aka tael te unim?
26 hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
A khuiah tongpa aka om pawh khosoek neh hlang aka tal khohmuen ah khaw rhotui aka tlan sak la,
27 Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
khohli rhamrhael neh imrhong aka hah sak la, toitlim annoe aka poe sak la om coeng.
28 Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
Khotlan te a napa om a? Buemtui tuicip te ulong a sak?
29 Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
Rhaelnu he u kah bungko lamkah nim a thoeng tih, vaan vueltling te ulong a sak?
30 Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
Tui khaw lungto bangla thuh uh tih tuidung hman ah khal.
31 Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
Airhitbom kah omngaih omloe te na hlaengtang tih buhol phueihrhui khaw na hlawt thai aya?
32 kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
Mazzaroth aisi te amah tue vaengah na thoeng sak tih Ayish aisi te a ca rhoek neh na mawt a?
33 Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
Vaan kah khosing te na ming atah amah kah laithuithainah te diklai ah na khueh a?
34 Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
Na ol te khomai dongla na huel thai tih tuili tui te na khuk thai a?
35 Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
Rhaek na tueih vaengah cet uh tih nang taengah, “Kaimih la he,” a ti uh a?
36 Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
Kodang khuila cueihnah aka khueh te unim? Kopoek khuiah yakmingnah aka pae te unim?
37 Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
Cueihnah neh khomong aka tae te unim? Vaan tuitang aka thael te unim?
38 Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
Me vaengah lae Laipi a hlawn la a hlom tih dikmuh a man sak?
39 Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
sathuengnu hamla maeh na mae pah tih sathuengca kah hingnah na tom pah a?
40 midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
Me vaengah lae a khuisaek ah a ngam uh tih thingpuep khui ah a kol uh?
41 Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
A sakah te vangak ham aka tawn pah te unim? A camoe, a camoe uh vaengah tah Pathen taengah bomnah a bih uh dae caak mueh la kho a hmang uh.
