Jób 37
1 Igenis, ezért remeg szívem s felszökken helyéből.
A esto me tiembla el corazón; se mueve fuera de su lugar.
2 Hallva halljátok hangja háborgását s a morajt, mely szájából kél;
Escucha el ruido de su voz; al sonido hueco que sale de su boca.
3 az egész ég alatt van terjedése és fénye a föld szélein.
Él lo envía a través de todo el cielo, y su trueno llama hasta los confines de la tierra.
4 Utána ordít a hang: dörög fenséges hangján, s nem tartja vissza, midőn hallatszik hangja.
Después de esto suena una voz que truena la palabra de su poder; no retiene sus truenos; de su boca suena la voz.
5 Csodásan dörög Isten a hangján, nagyokat tesz, s nem ismerjük meg.
Él hace maravillas, más de lo que se puede comprender; grandes cosas de las cuales no tenemos conocimiento;
6 Mert a hónak mondja: szállj a földre, meg a hulló esőnek, hatalmasan hulló esőjének
Porque dice a la nieve: Moja la tierra; Y a la tormenta de lluvia, baja.
7 Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje alkotását minden halandó.
Él pone fin a la obra de cada hombre, para que todos puedan ver su obra.
8 S bemegy a vad a leshelyre, és tanyáiban lakozik.
Entonces las bestias se meten en sus agujeros, y descansan.
9 A kamarából szélvész jő és a szóró szelektől a hideg.
Del sur sale el viento de tormenta y el frío del norte.
10 Isten leheletétől jég keletkezik s a vizek tágassága szilárddá lesz.
Por el aliento de Dios se hace hielo, y las anchas aguas se congelan.
11 Nedvességgel meg is terheli a felleget, szétterjeszti fényének felhőjét.
La nube espesa está cargada con una llama de trueno, y la nube emite su luz;
12 S az körökben egyre forog, kormányzása által, cselekvésök szerint, bár mire rendeli őket a földkerekség színén;
Y va por este camino, dando la vuelta, girándose por su guía, para hacer lo que él ordene que se haga, en la superficie del mundo, la tierra de los hombres,
13 hol ostorul, ha földjének javára van, hol szeretetre nyújtja.
Por corrección, o por su tierra, o por misericordia, las hará venir.
14 Figyelj erre, Jób, állj meg és vedd észre Isten csodáit!
Escucha esto, oh Job, y guarda silencio en tu lugar; y toma nota de las maravillas hechas por Dios.
15 Tudsz-e róla, midőn Isten ügyel rájuk, s tündökölteti felhőjének fényét?
¿Tienes conocimiento del orden de Dios de sus obras, cómo hace que se vea la luz de su nube?
16 Tudsz-e a fellegnek lengéséről, a tökéletes tudásúnak csodáiról?
¿Tienes conocimiento como flotan las nubes, las maravillas de aquel que es perfecto en sabiduría?
17 Te, kinek melegek a ruhái, midőn a földet pihenteti a déli szél által.
Tú, cuya ropa es cálida, cuando la tierra está tranquila debido al viento del sur,
18 Vele boltozod a mennyeket, melyek erősek, mint a szilárd tükör?
¿Harás, con él, los cielos suaves y fuertes como un espejo pulido?
19 Tudasd velünk, mit mondjunk neki! Mit sem hozhatunk fel a sötétség miatt.
Dejame claro lo que debemos decirle; No podemos poner nuestra causa ante él, debido a la oscuridad.
20 Jelentetik-e neki, hogy beszélek, avagy szólt-e ember, hogy elpusztíttassék?
¿Cómo puede él conocer mi deseo de hablar con él? ¿O algún hombre dijo alguna vez: ¿Puede la destrucción venir a mí?
21 Most ugyan nem látni a fényt, mely ragyogó a mennyekben; de a szél átvonul s megtisztítja azokat.
Y ahora no se ve la luz, porque es oscura a causa de las nubes; Pero viene un viento que las aleja.
22 Észak felől arany jön, Isten mellett félelmes fenség.
Una luz brillante sale del norte; La gloria de Dios es grandemente temible.
23 A Mindenhatót, nem érjük őt fel, a nagy erejűt, de a jogot és teljes igazságot nem sérti meg.
No alcanzaremos al Todopoderoso; su fuerza y su juicio son grandes; Él está lleno de justicia, no haciendo nada malo.
24 Azért félik őt az emberek, nem nézi ő mind a bölcsszívűeket.
Por esta causa los hombres van por temor a él; no tiene respeto por los sabios de corazón.
