Jób 37
1 Igenis, ezért remeg szívem s felszökken helyéből.
“An bende mor ma kamano miyo chunya bwok kendo ridore.
2 Hallva halljátok hangja háborgását s a morajt, mely szájából kél;
Lingʼuru kendo uwinj dwond Nyasaye kaka mor ka polo, kendo winjuru weche mawuok e dhoge.
3 az egész ég alatt van terjedése és fénye a föld szélein.
En emomiyo mil polo menyo kor polo duto, chakre tungʼ piny konchiel nyaka komachielo.
4 Utána ordít a hang: dörög fenséges hangján, s nem tartja vissza, midőn hallatszik hangja.
Bangʼ mano iwinjo dwonde ka mor matek kendo omor gi dwol mar duongʼne. Ka dwonde ochako mor, to onge gima nyalo gengʼe.
5 Csodásan dörög Isten a hangján, nagyokat tesz, s nem ismerjük meg.
Dwond Nyasaye mor e yo miwuoro; otimo gik madongo moyombo parowa.
6 Mert a hónak mondja: szállj a földre, meg a hulló esőnek, hatalmasan hulló esőjének
Owacho ne pe ni, ‘Lwar piny,’ kendo ne nyidho matin ni, ‘Lokri koth maduongʼ.’
7 Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje alkotását minden halandó.
Otimo kamano mondo ji duto mane ochweyo, ongʼe kaka tichne chalo mi ji duto bed gi luoro nikech teko mare.
8 S bemegy a vad a leshelyre, és tanyáiban lakozik.
Le ringo pondo; gisiko e buchegi.
9 A kamarából szélvész jő és a szóró szelektől a hideg.
Ahiti biro koa kuma opandee, kendo koyo mangʼich bende yamo riembo mi ke.
10 Isten leheletétől jég keletkezik s a vizek tágassága szilárddá lesz.
Much Nyasaye kelo pe kendo pige mopongʼo wi lowo poto mabed matek ka lwanda.
11 Nedvességgel meg is terheli a felleget, szétterjeszti fényének felhőjét.
Opongʼo boche polo gi ngʼich mar pi kendo okeyo mil polo mare ei bochego.
12 S az körökben egyre forog, kormányzása által, cselekvésök szerint, bár mire rendeli őket a földkerekség színén;
Gilwore mana kaka Nyasaye dwaro, ka gidhi e wangʼ piny duto ka gitimo gima ochikogi.
13 hol ostorul, ha földjének javára van, hol szeretetre nyújtja.
Ndalo moko Nyasaye kelo rumbi e piny mondo okumgo ji, to ndalo moko okelo koth mondo onyisgo herane.
14 Figyelj erre, Jób, állj meg és vedd észre Isten csodáit!
“Winjie wachni, Ayub; bed mos ipar gik miwuoro mag Nyasaye.
15 Tudsz-e róla, midőn Isten ügyel rájuk, s tündökölteti felhőjének fényét?
Bende ingʼeyo kaka Nyasaye chiko boche polo kendo kaka omiyo polo mil?
16 Tudsz-e a fellegnek lengéséről, a tökéletes tudásúnak csodáiról?
Bende ingʼeyo kaka boche oliero e kor polo, gik miwuoro mag Jal ma riekone tut mogik?
17 Te, kinek melegek a ruhái, midőn a földet pihenteti a déli szél által.
To in ma kinde ma yamb milambo kudho mi two piny, to isiko mana ka luya chami ei lewni mirwakogi,
18 Vele boltozod a mennyeket, melyek erősek, mint a szilárd tükör?
bende inyalo konye yaro polo, mi obed matek ka mula mothedhi?
19 Tudasd velünk, mit mondjunk neki! Mit sem hozhatunk fel a sötétség miatt.
“Nyiswa ane gima dwanyis Nyasaye machalo kamano ka kata mana pek ma wan-go ok wanyal ketone e yo mayot.
20 Jelentetik-e neki, hogy beszélek, avagy szólt-e ember, hogy elpusztíttassék?
Bende en gima owinjore mondo onyise ka adwaro wuoyo? Donge ngʼama ohedhore timo kamano dotieki?
21 Most ugyan nem látni a fényt, mely ragyogó a mennyekben; de a szél átvonul s megtisztítja azokat.
Koro onge ngʼama nyalo rango wangʼ chiengʼ tir, nikech polo olendo kendo orieny makech; yamo oseriembo boche duto moweyo kor polo nono.
22 Észak felől arany jön, Isten mellett félelmes fenség.
Nyasaye wuok koa yo nyandwat ka en gi duongʼ malich machalo gi lich mar dhahabu.
23 A Mindenhatót, nem érjük őt fel, a nagy erejűt, de a jogot és teljes igazságot nem sérti meg.
Jehova Nyasaye Maratego oyombowa mabor kendo en gi teko maduongʼ ok otim marach ne ji, nikech en ja-adiera kendo opongʼ gi tim makare.
24 Azért félik őt az emberek, nem nézi ő mind a bölcsszívűeket.
Mano emomiyo ji miye luor, nikech ok opak joma pachgi wuondo ni riek.”
