Jób 36
1 És folytatta Elíhú és mondta:
Elihu also proceeded, and said,
2 Várj reám egy kicsit, hadd közöljem veled, mert még van Isten mellett mondani valóm.
Suffer me a little, and I will shew thee: for I have yet somewhat to say on God’s behalf.
3 Messzünnen hozom tudásomat és alkotómnak adok igazat.
I will fetch my knowledge from afar, and will ascribe righteousness to my Maker.
4 Mert valóban, szavaim nem hazugság, teljes tudású van szemben veled.
For truly my words are not false: one that is perfect in knowledge is with thee.
5 Lám, Isten hatalmas, de kit sem vet meg, észerőre hatalmas.
Behold, God is mighty, and despiseth not any: he is mighty in strength of understanding.
6 Nem hagyja életben a gonoszt, s a szegényeknek jogát megadja.
He preserveth not the life of the wicked: but giveth to the afflicted [their] right.
7 Nem vonja el az igaztól szemeit, sőt királyok mellé, a trónra ültette őket örökre, hogy kimagasodtak.
He withdraweth not his eyes from the righteous: but with kings upon the throne he setteth them for ever, and they are exalted.
8 S ha bilincsekkel vannak megkötve, ha megfogatnak a nyomorúság köteleivel:
And if they be bound in fetters, and be taken in the cords of affliction;
9 megmondja nekik cselekedetüket és bűntetteiket, hogy hősködtek;
Then he sheweth them their work, and their transgressions, that they have behaved themselves proudly.
10 megnyitja fülüket a feddésnek és azt mondja, hogy térjenek meg a jogtalanságtól.
He openeth also their ear to instruction, and commandeth that they return from iniquity.
11 Ha hallgatnak rá és szolgálják őt, jólétben töltik el végig napjaikat és éveiket kellemetességben;
If they hearken and serve [him], they shall spend their days in prosperity, and their years in pleasures.
12 de ha nem hallgatnak reá, fegyver által tűnnek el s kimúlnak megismerés híján.
But if they hearken not, they shall perish by the sword, and they shall die without knowledge.
13 S az istentelen szívűek haragot táplálnak, nem esedeznek, midőn megkötözte őket.
But they that are godless in heart lay up anger: they cry not for help when he bindeth them.
14 Ifjúkorban kell elhalnia lelküknek és életüknek a ledérek között.
They die in youth, and their life [perisheth] among the unclean.
15 Kiszabadítja a nyomorgót nyomorúsága által s a szorongatás által megnyitja fülüket.
He delivereth the afflicted by his affliction, and openeth their ear in oppression.
16 Kicsábít téged is a szükség szájából, tág térre, melynek helyén nincs szorongás, s a mi rászáll asztalodra, tele van zsiradékkal.
Yea, he would have led thee away out of distress into a broad place, where there is no straitness; and that which is set on thy table should be full of fatness.
17 De ha a gonosz ítéletével vagy tele, ítélet és törvény megragadnak téged.
But thou art full of the judgment of the wicked: judgment and justice take hold [on thee].
18 Bizony, ne csábítson el téged a harag tömérdekségével és a váltság bősége ne hajlítson el.
Because there is wrath, beware lest thou be led away by [thy] sufficiency; neither let the greatness of the ransom turn thee aside.
19 Hát szorongás nélkül rendezze-e segítségedet s az erőszak minden megfeszítése nélkül?
Will thy riches suffice, [that thou be] not in distress, or all the forces of [thy] strength?
20 Ne áhítsd az éjéjszakát, midőn népek tűnnek el helyükről.
Desire not the night, when peoples are cut off in their place.
21 Őrizkedjél, ne fordulj jogtalanság felé, mert ezt inkább választottad a nyomorúságnál.
Take heed, regard not iniquity: for this hast thou chosen rather than affliction.
22 Lám, Isten felmagasztosul erejében; ki olyan oktató, mint ő!
Behold, God doeth loftily in his power: who is a teacher like unto him?
23 Ki kéri számon tőle útját, s ki mondja: jogtalanságot műveltél!
Who hath enjoined him his way? or who can say, Thou hast wrought unrighteousness?
24 Gondolj rá, hogy magasztald művét, melyet szemléltek férfiak;
Remember that thou magnify his work, whereof men have sung.
25 mind az emberek néztek rá, a halandó messziről tekinti.
All men have looked thereon; man beholdeth it afar off.
26 Lám, Isten magasztos, nem ismerjük meg, éveinek száma ki nem kutatható.
Behold, God is great, and we know him not; the number of his years is unsearchable.
27 Mert felvonja a víznek cseppjeit, hogy az ő köde számára tisztuljanak esővé,
For he draweth up the drops of water, which distil in rain from his vapour:
28 melyet folyatnak a fellegek, csurgatnak a sok emberre.
Which the skies pour down and drop upon man abundantly.
29 Avagy értik-e a felhő terjedelmeit, sátrának robaját?
Yea, can any understand the spreadings of the clouds, the thunderings of his pavilion?
30 Lám, magára terítette fényét s ráborította a tenger gyökereit,
Behold, he spreadeth his light around him; and he covereth the bottom of the sea.
31 mert velök ítél népeket, eleséget ád busásan.
For by these he judgeth the peoples; he giveth meat in abundance.
32 Kezeire fényt borított s kirendelte azt a támadó ellen.
He covereth his hands with the lightning; and giveth it a charge that it strike the mark.
33 Hirdet róla az ő dörgése, a csorda is a keletkező viharról.
The noise thereof telleth concerning him, the cattle also concerning [the storm] that cometh up.
