Jób 35

1 S megszólalt Elíhú és mondta:

Igitur Eliu hæc rursum locutus est:

2 Ezt gondolod-e jognak, erről mondod-e: igazságom Isten előtt,

Numquid æqua tibi videtur tua cogitatio, ut diceres: Iustior sum Deo?

3 hogy azt mondod, mi hasznod van, mit érek el többet, mint vétkemmel?

Dixisti enim: Non tibi placet quod rectum est: vel quid tibi proderit, si ego peccavero?

4 Én válaszolok neked szavakkal s barátaidnak veled együtt.

Itaque ego respondebo sermonibus tuis, et amicis tuis tecum.

5 Tekints az égre s láss, s nézd a fellegeket, melyek magasabbak nálad!

Suspice cælum et intuere, et contemplare æthera quod altior te sit.

6 Ha vétkeztél, mit mivelsz ellene, s ha sok a bűntetted, mit teszel neki;

Si peccaveris, quid ei nocebis? et si multiplicatæ fuerint iniquitates tuæ, quid facies contra eum?

7 ha igazad van, mit adsz neki, vagy mit fogad el kezedből?

Porro si iuste egeris, quid donabis ei, aut quid de manu tua accipiet?

8 A magadféle férfit illeti gonoszságod, és ember fiát igazságod.

Homini, qui similis tui est, nocebit impietas tua: et filium hominis adiuvabit iustitia tua.

9 A sok zsarolás miatt kiáltanak, panaszkodnak sokaknak a karja miatt;

Propter multitudinem calumniatorum clamabunt: et eiulabunt propter vim brachii tyrannorum.

10 de nem mondják, hol van Isten, teremtőm, a ki adja, hogy énekre keljek éjjel,

Et non dixit: Ubi est Deus, qui fecit me, qui dedit carmina in nocte,

11 a ki oktat minket a föld barmai által, s az ég madarai által bölcsekké tesz.

Qui docet nos super iumenta terræ, et super volucres cæli erudit nos.

12 Akkor kiáltanak, de nem felel, a rosszak gőgje miatt.

Ibi clamabunt, et non exaudiet, propter superbiam malorum.

13 Bizony, hamisságot nem hall az Isten, s a Mindenható nem látja meg;

Non ergo frustra audiet Deus, et Omnipotens causas singulorum intuebitur.

14 hát még midőn mondod, hogy nem látod Őt, előtte van az ügy és to vársz reá.

Etiam cum dixeris: Non considerat: iudicare coram illo, et expecta eum.

15 És most azzal, hogy: semmiért büntetett haragja és nem nagyon tudott bűntettről –

Nunc enim non infert furorem suum, nec ulciscitur scelus valde.

16 Jób hiábavalóságra nyitja meg a száját, tudás nélkül szaporít szavakat.

Ergo Iob frustra aperit os suum, et absque scientia verba multiplicat.