< Jób 34 >
1 S megszólalt Élíhú és mondta:
Afei Elihu kae se,
2 Halljátok, bölcsek, szavaimat, és tudók ti, figyeljetek rám;
“Mo anyansafo, muntie me nsɛm; mo nimdefo monyɛ aso mma me.
3 mert a fül vizsgálja, a szavakat s az íny ízlel, hogy egyék.
Efisɛ aso sɔ nsɛm hwɛ sɛnea tɛkrɛma ka aduan hwɛ no.
4 Válasszuk magunknak, a mi jog, tudjuk meg egymás közt, mi a jó.
Momma yɛnsese, nhu nea eye ma yɛn. Momma yɛn nyinaa mmɔ mu nsua nea eye.
5 Mert azt mondta Jób: igazam van, de Isten elvette jogomat.
“Hiob ka se, ‘Me ho nni asɛm, nanso Onyankopɔn abu me ntɛnkyew.
6 Jogom ellenére hazudjak-e? Végzetes a nyíl, mely talált, bűntett nélkül.
Ɛwɔ mu sɛ mʼasɛm da kwan mu, nanso wobu me ɔtorofo; ɛwɔ mu sɛ menyɛɛ bɔne biara, nanso ne bɛmma no ama me apirakuru a enwu da.’
7 Ki oly férfi, mint Jób, ki mint vizet issza a gúnyt;
Onipa bɛn na ɔte sɛ Hiob a ɔnom animtiaabu sɛ nsu?
8 s elmegy társulni jogtalanság cselekvőivel és járni gonoszság embereivel!
Ɔne amumɔyɛfo nantew; na ɔne atirimɔdenfo nso bɔ.
9 Mert azt mondta: nincs haszna a férfinak, midőn Istennél kedvessé teszi magát.
Efisɛ ɔka se, ‘Sɛ onipa bɔ mmɔden sɛ ɔbɛsɔ Onyankopɔn ani a onnya so mfaso biara.’
10 Azért, ész emberei, hallgassatok reám, távol legyen Isten a gonoszságtól s a Mindenható a jogtalanságtól!
“Enti mo mmarima a mowɔ ntease muntie me. Ɛmpare Onyankopɔn sɛ ɔbɛyɛ bɔne, sɛ Otumfo no bɛyɛ mfomso.
11 Mert az ember művét megfizeti neki s a férfi útja szerint, úgy juttat neki.
Nnipa nneyɛe so na ɔhwɛ tua wɔn ka; nea ɛfata ne nneyɛe na ɔma ɛba ne so.
12 Úgy bizony, Isten nem tesz gonoszságot, és a Mindenható nem ferdít jogot.
Ɛmfata sɛ wɔde mfomso susuw Onyankopɔn, na ɛmfata sɛ wɔde ntɛnkyew susuw Otumfo.
13 Ki bízta reá a földet, s ki tette reá az egész világot?
Hena na ɔde no sii asase so? Hena na ɔde wiase nyinaa hyɛɛ ne nsa?
14 Ha csak önnönmagára fordítaná szívét, önnönmagához visszavonná szellemét és leheletét:
Sɛ ɛyɛɛ ne pɛ na oyii ne Honhom ne nʼahome a,
15 kimúlna minden halandó együttesen s az ember porhoz térne vissza.
anka adesamma nyinaa bɛbɔ mu ayera, na onipa bɛsan akɔ mfutuma mu.
16 Ha tehát van értelem, halljad ezt, figyelj beszédem szavára.
“Sɛ mowɔ nhumu a, muntie eyi; muntie nea meka.
17 Vajon ki a jogot gyűlöli, kormányozhat-e, avagy az igazságost, hatalmast kárhoztathatod-e?
So obi a okyi atɛntrenee betumi adi nnipa so? Mubetumi abu Ɔtreneeni kɛse no fɔ ana?
18 Mondhatni-e királynak: alávaló, nemeseknek: gonosz?
Ɛnyɛ Ɔno na ɔka kyerɛ ahemfo se, ‘Mo so nni mfaso,’ na ɔka kyerɛɛ atitiriw se, ‘Moyɛ atirimɔdenfo,’
19 A ki nem tekintette fejedelmek személyét a nem tűntette ki az előkelőt a szegénnyel szemben, mert kezeinek műve mindannyian.
nea ɔnhwɛ mmapɔmma anim na onyiyi adefo ne ahiafo mu, efisɛ wɔn nyinaa yɛ ne nsa ano adwuma.
20 Pillanat alatt meghalnak, és éjfélkor megrendül a nép s eltűnik s elmozdítják a zsarnokot – nem kézzel.
Wowuwu mmere tiaa bi mu, wɔ anadwo dasu mu; nnipa no ho wosow na wɔsen kɔ; ahoɔdenfo totɔ a emfi nipa.
21 Mert szemei rajta vannak az ember útjain, és mind a lépéseit látja.
“Nʼani hwɛ nnipa akwan; na ohu wɔn anammɔntu biara.
22 Nincs sötétség, nincs vakhomály, hogy ott elrejtőzzenek a jogtalanság cselekvői.
Baabiara nni hɔ a aduru sum, sum kabii, a amumɔyɛfo betumi ahintaw.
23 Mert nem kell többé ügyelnie az emberre, hogy Istenhez törvényre menjen.
Ɛho nhia Onyankopɔn sɛ ɔbɛhwehwɛ nnipa mu bio, a enti ɛsɛ sɛ wɔba nʼanim begye atemmu.
24 Megtöri a hatalmasakat kutatás nélkül s másokat állít helyökbe.
Ɔbobɔ abirɛmpɔn gu a ɔnyɛ nhwehwɛmu biara, na ɔde afoforo sisi wɔn anan mu.
25 Ennélfogva ismeri tetteiket, feldúlja őket éjjel és szétűzetnek;
Efisɛ ohu wɔn nneyɛe, otu wɔn gu anadwo na wɔdwerɛw wɔn.
26 Mint gonoszokat lecsapta őket, nézőknek a helyén.
Otua wɔn amumɔyɛsɛm so ka wɔ faako a obiara betumi ahu wɔn,
27 Mivelhogy eltávoztak mellőle s mind az útjaira nem vetettek ügyet,
efisɛ wɔman fii nʼakyi kɔe na wɔampɛ nʼakwan biara anhwɛ.
28 juttatván eléje a sanyarúnak jajkiáltását, hallja is a szegények jajkiáltását.
Wɔmaa ahiafo sufrɛ duu nʼanim na ɛma ɔtee mmɔborɔni su.
29 S ha Ő nyugalmat szerez, ki kárhoztatná őt, s ha elrejti arczát, ki láthatja őt – mind népen, mind emberen egyaránt;
Nanso sɛ ɔyɛ komm a, hena na obetumi abu no fɔ? Sɛ ɔde nʼanim hintaw nso a, hena na obehu no? Nanso odi onipa ne ɔman so pɛpɛɛpɛ,
30 nehogy uralkodjék istentelen ember, nehogy legyenek népnek tőrei.
ɔmma onipa a onnim Nyame nni hene, sɛnea ɔrensum nnipa no mfiri.
31 Mert Istennek mondhatni-e: bűnhődöm, bár nem vétettem;
“Sɛ ɛba sɛ onipa ka kyerɛ Onyankopɔn se, ‘Mayɛ bɔne na merenyɛ bɔne bio.
32 a mit nem látok, arra taníts te, ha jogtalanságot cselekedtem, nem teszem többé?
Kyerɛ me na minhu; na sɛ mayɛ bɔne a, merenyɛ saa bio.’
33 Vélekedésed szerint fizessen-e, inert megvetetted, mert te választasz s nem én? A mit tudsz, mondd el!
So ɛsɛ sɛ Onyankopɔn gyina nea woka so tua wo ka, wɔ bere a woayɛ sɛ worennu wo ho ana? Ɛsɛ sɛ wusi gyinae, ɛnyɛ me; enti ka nea wunim kyerɛ me.
34 Eszes emberek megmondják nekem, s bölcs férfiú, ki rám hallgat:
“Nnipa a wɔwɔ ntease pae mu ka, nimdefo a wotie me ka kyerɛ me se,
35 Jób nem tudással beszél és szavai nem belátással valók.
‘Hiob nkasa nimdeɛ kwan so; aba biara nni ne kasa mu.’
36 Vajha vizsgáltatnék Jób mindvégig válaszai miatt jogtalan emberek módjára;
Ao, sɛ wɔsɔɔ Hiob hwɛ kɔɔ akyiri a anka eye, efisɛ oyiyii nsɛm ano sɛ omumɔyɛfo!
37 mert vétkéhez hozzá tesz bűntettet, tapsolgat köztünk és sokasítja mondásait Istenhez.
Ɔde atuatew ka ne bɔne ho; ɔde ahantan bɔ ne nsam gu yɛn so na ɔma ne nsɛm a ɔka tia Onyankopɔn no dɔɔso.”