< Jób 34 >

1 S megszólalt Élíhú és mondta:
Elihu riprese a parlare e disse:
2 Halljátok, bölcsek, szavaimat, és tudók ti, figyeljetek rám;
“O voi savi, ascoltate le mie parole! Voi che siete intelligenti, prestatemi orecchio!
3 mert a fül vizsgálja, a szavakat s az íny ízlel, hogy egyék.
Poiché l’orecchio giudica dei discorsi, come il palato assapora le vivande.
4 Válasszuk magunknak, a mi jog, tudjuk meg egymás közt, mi a jó.
Scegliamo quello ch’è giusto, riconosciamo fra noi quello ch’è buono.
5 Mert azt mondta Jób: igazam van, de Isten elvette jogomat.
Giobbe ha detto: “Sono giusto, ma Dio mi nega giustizia;
6 Jogom ellenére hazudjak-e? Végzetes a nyíl, mely talált, bűntett nélkül.
ho ragione, e passo da bugiardo; la mia ferita è incurabile, e sono senza peccato”.
7 Ki oly férfi, mint Jób, ki mint vizet issza a gúnyt;
Dov’è l’uomo che al par di Giobbe tracanni gli empi scherni come l’acqua,
8 s elmegy társulni jogtalanság cselekvőivel és járni gonoszság embereivel!
cammini in compagnia de’ malfattori, e vada assieme con gli scellerati?
9 Mert azt mondta: nincs haszna a férfinak, midőn Istennél kedvessé teszi magát.
Poiché ha detto: “Non giova nulla all’uomo l’avere il suo diletto in Dio”.
10 Azért, ész emberei, hallgassatok reám, távol legyen Isten a gonoszságtól s a Mindenható a jogtalanságtól!
Ascoltatemi dunque, o uomini di senno! Lungi da Dio il male, lungi dall’Onnipotente l’iniquità!
11 Mert az ember művét megfizeti neki s a férfi útja szerint, úgy juttat neki.
Poich’egli rende all’uomo secondo le sue opere, e fa trovare a ognuno il salario della sua condotta.
12 Úgy bizony, Isten nem tesz gonoszságot, és a Mindenható nem ferdít jogot.
No, di certo Iddio non commette ingiustizie! l’Onnipotente non perverte il diritto.
13 Ki bízta reá a földet, s ki tette reá az egész világot?
Chi gli ha dato il governo della terra? Chi ha affidato l’universo alla sua cura?
14 Ha csak önnönmagára fordítaná szívét, önnönmagához visszavonná szellemét és leheletét:
S’ei non ponesse mente che a sé stesso, se ritirasse a sé il suo spirito e il suo soffio,
15 kimúlna minden halandó együttesen s az ember porhoz térne vissza.
ogni carne perirebbe d’un tratto, l’uomo ritornerebbe in polvere.
16 Ha tehát van értelem, halljad ezt, figyelj beszédem szavára.
Se tu se’ intelligente, ascolta questo, porgi orecchio alla voce delle mie parole.
17 Vajon ki a jogot gyűlöli, kormányozhat-e, avagy az igazságost, hatalmast kárhoztathatod-e?
Uno che odiasse la giustizia potrebbe governare? E osi tu condannare il Giusto, il Potente,
18 Mondhatni-e királynak: alávaló, nemeseknek: gonosz?
che chiama i re “uomini da nulla” e i principi: “scellerati”?
19 A ki nem tekintette fejedelmek személyét a nem tűntette ki az előkelőt a szegénnyel szemben, mert kezeinek műve mindannyian.
che non porta rispetto all’apparenza de’ grandi, che non considera il ricco più del povero, perché son tutti opera delle sue mani?
20 Pillanat alatt meghalnak, és éjfélkor megrendül a nép s eltűnik s elmozdítják a zsarnokot – nem kézzel.
In un attimo, essi muoiono; nel cuor della notte, la gente del popolo è scossa e scompare, i potenti son portati via, senza man d’uomo.
21 Mert szemei rajta vannak az ember útjain, és mind a lépéseit látja.
Perché Iddio tien gli occhi aperti sulle vie de’ mortali, e vede tutti i lor passi.
22 Nincs sötétség, nincs vakhomály, hogy ott elrejtőzzenek a jogtalanság cselekvői.
Non vi son tenebre, non v’è ombra di morte, ove possa nascondersi chi opera iniquamente.
23 Mert nem kell többé ügyelnie az emberre, hogy Istenhez törvényre menjen.
Dio non ha bisogno d’osservare a lungo un uomo per trarlo davanti a lui in giudizio.
24 Megtöri a hatalmasakat kutatás nélkül s másokat állít helyökbe.
Egli fiacca i potenti, senza inchiesta; e ne stabilisce altri al loro posto;
25 Ennélfogva ismeri tetteiket, feldúlja őket éjjel és szétűzetnek;
poich’egli conosce le loro azioni; li abbatte nella notte, e son fiaccati;
26 Mint gonoszokat lecsapta őket, nézőknek a helyén.
li colpisce come dei malvagi, in presenza di tutti,
27 Mivelhogy eltávoztak mellőle s mind az útjaira nem vetettek ügyet,
perché si sono sviati da lui e non hanno posto mente ad alcuna delle sue vie;
28 juttatván eléje a sanyarúnak jajkiáltását, hallja is a szegények jajkiáltását.
han fatto salire a lui il gemito del povero, ed egli ha dato ascolto al gemito degli infelici.
29 S ha Ő nyugalmat szerez, ki kárhoztatná őt, s ha elrejti arczát, ki láthatja őt – mind népen, mind emberen egyaránt;
Quando Iddio dà requie chi lo condannerà? Chi potrà contemplarlo quando nasconde il suo volto a una nazione ovvero a un individuo,
30 nehogy uralkodjék istentelen ember, nehogy legyenek népnek tőrei.
per impedire all’empio di regnare, per allontanar dal popolo le insidie?
31 Mert Istennek mondhatni-e: bűnhődöm, bár nem vétettem;
Quell’empio ha egli detto a Dio: “Io porto la mia pena, non farò più il male,
32 a mit nem látok, arra taníts te, ha jogtalanságot cselekedtem, nem teszem többé?
mostrami tu quel che non so vedere; se ho agito perversamente, non lo farò più”?
33 Vélekedésed szerint fizessen-e, inert megvetetted, mert te választasz s nem én? A mit tudsz, mondd el!
Dovrà forse Iddio render la giustizia a modo tuo, che tu lo critichi? Ti dirà forse: “Scegli tu, non io, quello che sai, dillo”?
34 Eszes emberek megmondják nekem, s bölcs férfiú, ki rám hallgat:
La gente assennata e ogni uomo savio che m’ascolta, mi diranno:
35 Jób nem tudással beszél és szavai nem belátással valók.
“Giobbe parla senza giudizio, le sue parole sono senza intendimento”.
36 Vajha vizsgáltatnék Jób mindvégig válaszai miatt jogtalan emberek módjára;
Ebbene, sia Giobbe provato sino alla fine! poiché le sue risposte son quelle degli iniqui,
37 mert vétkéhez hozzá tesz bűntettet, tapsolgat köztünk és sokasítja mondásait Istenhez.
poiché aggiunge al peccato suo la ribellione, batte le mani in mezzo a noi, e moltiplica le sue parole contro Dio”.

< Jób 34 >