Jób 34
1 S megszólalt Élíhú és mondta:
Elihu nastavi svoju besjedu i reče:
2 Halljátok, bölcsek, szavaimat, és tudók ti, figyeljetek rám;
“I vi, mudraci, čujte što ću reći, vi, ljudi umni, poslušajte mene,
3 mert a fül vizsgálja, a szavakat s az íny ízlel, hogy egyék.
jer uši nam prosuđuju besjede isto kao što nepce hranu kuša.
4 Válasszuk magunknak, a mi jog, tudjuk meg egymás közt, mi a jó.
Zajedno ispitajmo što je pravo i razmislimo skupa što je dobro.
5 Mert azt mondta Jób: igazam van, de Isten elvette jogomat.
Job je utvrdio: 'Ja sam pravedan, ali Bog meni pravdu uskraćuje.
6 Jogom ellenére hazudjak-e? Végzetes a nyíl, mely talált, bűntett nélkül.
U pravu sam, a lašcem prave mene, nasmrt prostrijeljen, a bez krivnje svoje!'
7 Ki oly férfi, mint Jób, ki mint vizet issza a gúnyt;
Zar gdje čovjeka ima poput Joba koji porugu pije kao vodu,
8 s elmegy társulni jogtalanság cselekvőivel és járni gonoszság embereivel!
sa zlikovcima koji skupa hodi i s opakima isti dijeli put?
9 Mert azt mondta: nincs haszna a férfinak, midőn Istennél kedvessé teszi magát.
On tvrdi: 'Kakva korist je čovjeku od tog što Bogu ugoditi želi?'
10 Azért, ész emberei, hallgassatok reám, távol legyen Isten a gonoszságtól s a Mindenható a jogtalanságtól!
Stoga me čujte, vi ljudi pametni! Od Boga zlo je veoma daleko i nepravednost od Svemogućega,
11 Mert az ember művét megfizeti neki s a férfi útja szerint, úgy juttat neki.
te on čovjeku plaća po djelima, daje svakom po njegovu vladanju.
12 Úgy bizony, Isten nem tesz gonoszságot, és a Mindenható nem ferdít jogot.
Odista, Bog zla nikada ne čini, niti Svesilni kad izvrće pravo.
13 Ki bízta reá a földet, s ki tette reá az egész világot?
TÓa tko je njemu povjerio zemlju i vasioni svijet tko je stvorio?
14 Ha csak önnönmagára fordítaná szívét, önnönmagához visszavonná szellemét és leheletét:
Kad bi on dah svoj u se povukao, kad bi čitav svoj duh k sebi vratio,
15 kimúlna minden halandó együttesen s az ember porhoz térne vissza.
sva bića bi odjednom izdahnula i u prah bi se pretvorio čovjek.
16 Ha tehát van értelem, halljad ezt, figyelj beszédem szavára.
Ako razuma imaš, slušaj ovo, prikloni uho glasu riječi mojih.
17 Vajon ki a jogot gyűlöli, kormányozhat-e, avagy az igazságost, hatalmast kárhoztathatod-e?
Može li vladat' koji mrzi pravo? Najpravednijeg hoćeš li osudit'? -
18 Mondhatni-e királynak: alávaló, nemeseknek: gonosz?
Onog koji kaže kralju: 'Nitkove!' a odličniku govori: 'Zlikovče!'
19 A ki nem tekintette fejedelmek személyét a nem tűntette ki az előkelőt a szegénnyel szemben, mert kezeinek műve mindannyian.
Koji nije spram knezovima pristran i jednak mu je ubog i mogućnik, jer oni su djelo ruku njegovih?
20 Pillanat alatt meghalnak, és éjfélkor megrendül a nép s eltűnik s elmozdítják a zsarnokot – nem kézzel.
Zaglave za tren, usred gluhe noći: komešaju se narodi, prolaze; ni od čije ruke moćni padaju.
21 Mert szemei rajta vannak az ember útjain, és mind a lépéseit látja.
Jer, on nadzire pute čovjekove, pazi nad svakim njegovim korakom.
22 Nincs sötétség, nincs vakhomály, hogy ott elrejtőzzenek a jogtalanság cselekvői.
Nema toga mraka niti crne tmine gdje bi se mogli zlikovci sakriti.
23 Mert nem kell többé ügyelnie az emberre, hogy Istenhez törvényre menjen.
Bog nikome unaprijed ne kaže kada će na sud pred njega stupiti.
24 Megtöri a hatalmasakat kutatás nélkül s másokat állít helyökbe.
Bez saslušanja on satire jake i stavlja druge na njihovo mjesto.
25 Ennélfogva ismeri tetteiket, feldúlja őket éjjel és szétűzetnek;
TÓa odveć dobro poznaje im djela! Sred noći on ih obara i gazi.
26 Mint gonoszokat lecsapta őket, nézőknek a helyén.
Ćuškom ih bije zbog zloće njihove na mjestu gdje ih svi vidjeti mogu.
27 Mivelhogy eltávoztak mellőle s mind az útjaira nem vetettek ügyet,
Jer prestadoše za njime hoditi, zanemariše putove njegove
28 juttatván eléje a sanyarúnak jajkiáltását, hallja is a szegények jajkiáltását.
goneć uboge da vape do njega i potlačene da k njemu leleču.
29 S ha Ő nyugalmat szerez, ki kárhoztatná őt, s ha elrejti arczát, ki láthatja őt – mind népen, mind emberen egyaránt;
Al' miruje li, tko da njega gane? Zastre li lice, tko ga vidjet' može?
30 nehogy uralkodjék istentelen ember, nehogy legyenek népnek tőrei.
Nad pucima bdi k'o i nad čovjekom da ne zavlada tko narod zavodi.
31 Mert Istennek mondhatni-e: bűnhődöm, bár nem vétettem;
Kada bezbožnik Bogu svome kaže: 'Zavedoše me, više griješit neću.
32 a mit nem látok, arra taníts te, ha jogtalanságot cselekedtem, nem teszem többé?
Ne uviđam li, ti me sad pouči, i ako sam kad nepravdu činio, ubuduće ja činiti je neću!'
33 Vélekedésed szerint fizessen-e, inert megvetetted, mert te választasz s nem én? A mit tudsz, mondd el!
Misliš da Bog mora njega kazniti, dok ti zamisli njegove prezireš? Al' kada ti odlučuješ, a ne ja, mudrost nam svoju istresi dÓe sada!
34 Eszes emberek megmondják nekem, s bölcs férfiú, ki rám hallgat:
Svi ljudi umni sa mnom će se složit' i svatko razuman koji čuje mene:
35 Jób nem tudással beszél és szavai nem belátással valók.
Nepromišljeno Job je govorio, u riječima mu neima mudrosti.
36 Vajha vizsgáltatnék Jób mindvégig válaszai miatt jogtalan emberek módjára;
Stoga, nek' se Job dokraja iskuša, jer odgovara poput zlikovaca;
37 mert vétkéhez hozzá tesz bűntettet, tapsolgat köztünk és sokasítja mondásait Istenhez.
a svom grijehu još pobunu domeće, među nama on plješće dlanovima i hule svoje na Boga gomila.”
