Jób 33
1 Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
Men hør nu, Job, på min tale og lytt til alle mine ord!
2 Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
Se, jeg har åpnet mine leber, allerede taler min tunge i min munn.
3 Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
Ærlige og opriktige er mine ord, og hvad jeg vet, skal mine leber uttale likefrem.
4 Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
Guds Ånd har skapt mig, og den Allmektiges ånde holder mig live.
5 Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
Hvis du kan, så svar mig! Rust dig mot mig, tred frem!
6 Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
Se, jeg er din like for Gud, også jeg er dannet av ler.
7 Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
Redsel for mig skal ikke overvelde dig, og min myndighet ikke tynge dig.
8 Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
Sannelig, du har sagt i mitt nærvær, så lød dine ord som jeg hørte:
9 Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
Ren er jeg, uten brøde, plettfri er jeg og fri for misgjerning;
10 lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
men Gud søker grunn til fiendskap mot mig, han akter mig for sin uvenn;
11 karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
han setter mine føtter i stokken og vokter på alle mine veier.
12 Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
Nei, i dette har du ikke rett, svarer jeg dig; Gud er jo større enn et menneske.
13 Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
Hvorfor går du i rette med ham? Han svarer jo ikke et eneste ord.
14 Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
Men én gang taler Gud, ja to ganger hvis mennesket ikke akter på det.
15 Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
I drøm, i nattlig syn, når dyp søvn faller på menneskene, når de slumrer på sitt leie,
16 akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
da åpner han deres ører og trykker sitt segl på advarselen til dem,
17 hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
for å få mennesket til å la sin gjerning fare og for å utrydde overmotet hos mannen,
18 visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
for å berge hans sjel fra graven og hans liv fra å rammes av det drepende spyd.
19 S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
Mennesket tuktes også med smerter på sitt leie, og en stadig uro går gjennem marg og ben.
20 s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
Han vemmes ved brød og hans sjel ved lekker mat.
21 Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
Hans kjøtt tæres bort, så en ikke ser det mere, og hans ben, som en før ikke så, ligger bare;
22 s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
hans sjel kommer nær til graven og hans liv til dødens engler.
23 Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
Er det da hos ham en engel, en tolk, en av tusen, som forkynner mennesket dets rette vei,
24 akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
da ynkes Gud over ham og sier: Fri ham fra å fare ned i graven! Jeg har fått løsepenger.
25 Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
Hans kropp blir da frodigere enn i ungdommen, han blir atter som i sin ungdoms dager.
26 Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
Han beder til Gud, og han er ham nådig; han ser Guds åsyn med jubel, og han gir mennesket dets rettferdighet tilbake.
27 Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
Han synger for menneskene og sier: Jeg hadde syndet og gjort det rette kroket, men han gjengjeldte mig det ikke;
28 megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
han har fridd min sjel fra å fare ned i graven, og mitt liv ser lyset med lyst.
29 Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
Se, alt dette gjør Gud to ganger, ja tre, mot en mann
30 hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
for å frelse hans sjel fra graven, så han omstråles av de levendes lys.
31 Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
Gi akt, Job, hør på mig! Ti, så jeg får tale.
32 Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
Har du ord, så svar mig, tal! Jeg vil gjerne gi dig rett.
33 ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
Hvis ikke, så hør du på mig! Ti, så jeg får lære dig visdom.
