< Jób 33 >
1 Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
“Inge, Job, lohng akwoya Ma nukewa nga ac fahk nu sum uh.
2 Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
Nga akola in fahk ma oan in nunak luk uh.
3 Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
Kas luk inge nukewa ma ke nunak na pwaye luk, Ac nga ac kaskas na pwaye nu sum.
4 Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
Ngun lun God pa oreyula, ac ase nu sik moul.
5 Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
“Topukyu kom fin ku. Akoela kas in alein lom an.
6 Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
Nga kom oana sie ye mutun God, Kut kewa orekla ke fohk kle.
7 Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
Ke ma inge wangin sripa kom in sangeng sik; Nga ac tia funmweti kom.
8 Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
“Pa inge ma nga lohng kom fahk ah:
9 Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
Kom fahk mu, ‘Wangin ma koluk luk; wangin ma sufal nga orala. Nga nasnas ac wangin mwetik.
10 lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
A God El sifacna sokak sripa lal in akkeokyeyu, Ac oreyu oana sie mwet lokoalok lal.
11 karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
El kapriya niuk ke mwe kapir, Ac tawi mukuikui nukewa luk.’
12 Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
“Tuh nga fahk nu sum Job, kom tafongla. God El fulat liki kutena mwet.
13 Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
Efu ku kom akkolukye God Ac fahk mu El tiana topuk tukak lun mwet uh?
14 Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
God El ne kaskas na kaskas, A wanginna mwet lohang nu ke ma El fahk uh.
15 Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
Ke mwet uh ac motul ke fong uh, God El ac sramsram nu selos ke mweme ac oayapa ke aruruma.
16 akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
El oru elos in lohng ma El fahk, Ac elos sangeng ke kas in sensenkakin lal nu selos uh.
17 hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
God El kaskas in tuh kutongya orekma koluk lalos Ac in molelosla elos in tia inse fulat.
18 visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
El ac fah tia lela in kunausyukla elos; El molelos liki misa.
19 S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
God El aksuwosye sie mwet ke El sang mas nu sel Ac nwakla manol ke waiok.
20 s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
Sie mwet mas ac srungala mongo, Finne mongo ma arulana yu, a ac akkolukye ikwal.
21 Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
Manol ac srila nwe Kom ac ku in liye sri nukewa kacl uh;
22 s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
Ac tia paht el ac som nu in facl sin mwet misa.
23 Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
“Sahp ac oasr lipufan tuku kasrel — Sie sin lipufan tausin lun God, Su akesmakinye mwet uh ke ma kunalos.
24 akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
Ke sripen pakomuta lal, lipufan sac ac fahk, ‘Fuhlella, El ac tia som nu in facl sin mwet misa. Pa inge molin aksukosokyal uh.’
25 Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
Manol ac fah sifil fusri, ac kui;
26 Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
Ke el pre, God El ac fah topkol; El ac fah alu nu sin God ke engan; God El ac fah oru tuh ma nukewa in sifil wola nu sel.
27 Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
El ac fahk ye mutun mwet uh, ‘Nga orekma koluk. Nga tia oru ma wo, tusruktu God El sruokyuwi na ac tia sisyula.
28 megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
El sruokyuwi tuh nga in tia som nu in facl sin mwet misa, Ac inge nga srakna moul.’
29 Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
“God El nuna oru na ouinge pacl nukewa;
30 hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
El ac molela moul lun sie mwet Ac sang nu sel tuh elan arulana engan lah el moul.
31 Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
“Inge, Job, porongo ma nga fahk uh; Misla ac lela ngan kaskas.
32 Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
Tuh fin oasr ma kom lungse fahk, kom fahk nga in lohng; Fin tuh pwaye ma kom fahk an, nga fah insewowo in fahk mu pwaye sum.
33 ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
A fin wangin ma kom ac fahk, kom misla ac porongeyu, Ac nga ac fah luti nu sum in lalmwetmet.”