< Jób 33 >

1 Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
Og Job, hør dog nu min Tale, og vend dine Øren til alle mine Ord!
2 Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
Se nu, jeg har opladt min Mund, min Tunge taler allerede ved min Gane.
3 Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
Mine Taler skulle udsige mit Hjertes Oprigtighed, og mine Læber skulle udtale rent det, som jeg ved.
4 Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
Guds Aand har skabt mig, og den Almægtiges Aande gør mig levende.
5 Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
Dersom du kan, saa giv mig Svar; rust dig for mit Ansigt og fremstil dig!
6 Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
Se, jeg er ligesom du over for Gud, ogsaa jeg er dannet af Ler.
7 Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
Se, Rædsel for mig skal ikke forfærde dig, og intet Tryk fra mig skal være svart over dig.
8 Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
Men du sagde for mine Øren, og jeg hørte Talen, som lød:
9 Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
Jeg er ren, uden Overtrædelse, jeg er skyldfri, og der er ingen Misgerning hos mig.
10 lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
Se, han har fundet paa Fjendtligheder imod mig, han agter mig for sin Modstander;
11 karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
han har lagt mine Fødder i Stok, han tager Vare paa alle mine Stier.
12 Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
Se, heri har du ikke Ret! jeg vil svare dig; thi Gud er for høj for et Menneske.
13 Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
Hvorfor har du trættet med ham, fordi han ikke gør dig Regnskab for nogen af sine Gerninger?
14 Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
Men Gud taler een Gang og anden Gang; man agter ikke derpaa.
15 Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
I Drøm, i Syn om Natten, naar den dybe Søvn falder paa Folk, naar de slumre paa Sengen,
16 akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
da aabner han Menneskenes Øren, og besegler Formaningen til dem
17 hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
for at bortdrage Mennesket fra hans Idrætter og for at fjerne Hovmodet fra Manden,
18 visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
for at spare hans Sjæl fra Graven og hans Liv fra at omkomme ved Sværd.
19 S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
Han straffes ogsaa med Pine paa sit Leje og med vedholdende Uro i hans Ben,
20 s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
saa at hans Liv væmmes ved Brød og hans Sjæl ved lækker Mad;
21 Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
hans Kød fortæres, saa man ikke kan se det, og hans Ben hensmuldre og ses ikke;
22 s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
og hans Sjæl kommer nær til Graven og hans Liv nær til de dræbende Magter.
23 Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
Dersom der da er en Engel, en Talsmand, hos ham, en af de tusinde, til at kundgøre Mennesket hans rette Vej:
24 akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
Saa skal Gud forbarme sig over ham og sige: Befri ham, at han ikke farer ned i Graven; jeg har faaet Løsepenge;
25 Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
da skal hans Kød blive kraftigt mere end i den unge Alder; sin Ungdoms Dage skal han faa igen.
26 Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
Han skal bede til Gud, og denne skal være ham naadig, og han skal se hans Ansigt med Frydeskrig, og han skal gengive Mennesket hans Retfærdighed.
27 Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
Han skal synge for Mennesker og sige: Jeg har syndet og forvendt Retten; men det er ikke blevet mig gengældt.
28 megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
Han har befriet min Sjæl, at den ikke farer ned i Graven, og mit Liv skal se paa Lyset.
29 Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
Se, alle disse Ting gør Gud to, tre Gange ved en Mand
30 hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
for at føre hans Sjæl tilbage fra Graven, at den maa beskinnes af de levendes Lys.
31 Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
Mærk det, Job! hør mig; ti stille, og jeg vil tale.
32 Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
Har du noget at sige, da giv mig Svar; tal, thi jeg har Lyst til at give dig Ret.
33 ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
Men har du intet, da hør du paa mig; ti stille, saa vil jeg lære dig Visdom!

< Jób 33 >