< Jób 32 >

1 S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
Ke sripen Job el tu na ku in nunku mu wangin ma koluk lal, oru mwet tolu ah tui ac tila srike in topkol.
2 Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
Tusruktu Elihu, sie mwet su tu apkuran nu yoroltal, el koflana kutongya kasrkusrak lal, mweyen Job el sifacna pangon mu el wo ac el sis koluk uh nu sin God. (Elihu el wen natul Barakel, sie sin mwet in sruf lal Buz, ac el ma in sou lun Ram.)
3 s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
El oayapa kasrkusrak sin mwet kawuk tolu lal Job, mweyen wanginna ma eltal ku in sang topkol Job, oru oana in tuh sutuu sin God.
4 Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
Na ke sripen Elihu pa fusr emeet sin mwet ma tu in acn sac, oru el soano nwe ke na mwet nukewa tari ke sramsram uh.
5 De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
Ke el liye lah mwet tolu ah tia ku in topkol Job, el arulana kasrkusrakak,
6 S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
ac mutawauk in kaskas. Pa inge kas lal: [Elihu] “Nga fusr, ac komtal matu, Oru nga tuh sangeng in fahk nunak luk uh.
7 Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
Nga sifacna fahk mu fal komtal in tukeni asramsrami, Ac fahk nunak lalmwetmet lomtal an, lah komtal pa matu.
8 Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
Tusruktu Ngun lun God Kulana Pa ac tuku nu sin mwet uh ac sang lalmwetmet nu selos.
9 Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
Tia matwen mwet uh pa oru elos in lalmwetmet, Ku kasrelos in etu ma pwaye.
10 azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
Ke ma inge, nga ke komtal in lohngyu, Ac lela ngan fahk nu sumtal ma nga nunku uh.
11 Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
“Nga tuh mislana ac porongo ke komtal sramsram, Oayapa nga tupan ke komtal sukok kas lalmwetmet komtal in orekmakin.
12 Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
Ke nga lohang nu kac ah, nga konauk lah komtal munasla sel; Komtal tiana aksutueyela ma Job el fahk ah.
13 Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
Efu ku komtal ku in fahk mu komtal konauk lalmwetmet? Enenuyuk God Elan topkol Job, mweyen komtal tuh koflana topkolla.
14 De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
Job el tuh kaskas nu sumtal, ac tia nu sik, Tusruktu nga tiana ku in topkol oana ke komtal oru ah.
15 Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
“Job, wanginla ma eltal ku in fahk; Wanginna ma eltal ku in sang topuk kom.
16 Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
Mea, nga ac srakna tupan ke eltal misla tila sramsram uh? Eltal tu na ac wanginla ma eltal ku in sifilpa fahk.
17 Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
Mo. Nga ac sot top luk sifacna nu sum, Ac fahkot ma nga nunku uh.
18 Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
Nga arulana elyala ngan tari sramsram; Nga kofla kutongya kas luk uh.
19 Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
Nga fin tia eis pacl luk in sramsram, Nga ac fokelik oana sie pak in neinyuk wain ma sessesla ke wain sasu.
20 Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
Nga kofla muteng; enenu na nga in kaskas.
21 Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
Nga ac fah tia wiwi mwet ke alein se inge; Nga ac tia yukin sie.
22 mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.
Nga tia wi yukin mwet, Ac nga fin oru, God El ac sa na in kaiyu.

< Jób 32 >