Jób 32
1 S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
Alors ces trois hommes cessèrent de répondre à Job, parce qu’il se croyait toujours juste.
2 Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
Mais Eliu, fils de Barachel, le Buzite, de la famille de Ram, s’irrita et s’indigna; or il s’irrita contre Job, de ce qu’il disait qu’il était juste devant Dieu.
3 s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
Puis il s’indigna contre ses amis, de ce qu’ils n’avaient pas trouvé de réponse raisonnable contre Job, mais que seulement ils l’avaient condamné.
4 Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
Ainsi Eliu attendit tant que Job parla, parce que ceux qui parlèrent étaient plus âgés que lui.
5 De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
Mais lorsqu’il eut vu que les trois n’avaient pu répondre, il fut vivement irrité.
6 S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
Répondant donc, Eliu, fils de Barachel, le Buzite, dit: Je suis le plus jeune, et vous, vous êtes plus âgés, c’est pourquoi, la tête baissée, je n’ai pas osé manifester mon sentiment.
7 Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
Car j’espérais qu’un âge aussi avancé parlerait, et qu’une multitude d’années enseignerait la sagesse.
8 Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
Mais, comme je le vois, l’Esprit est dans les hommes et l’inspiration du Tout-Puissant donne l’intelligence.
9 Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
Ce ne sont pas ceux qui ont vécu longtemps qui sont sages, et ce ne sont pas les vieillards qui comprennent la justice.
10 azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
C’est pourquoi je parlerai: Ecoutez-moi, je vous montrerai, moi aussi, ma sagesse.
11 Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
Car j’ai attendu vos discours; j’ai écouté pour voir quelle était votre prudence, tant que vous avez fait assaut de discours.
12 Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
Et tant que je pensais que vous diriez quelque chose, j’étais attentif; mais, comme je le vois, il n’y a personne de vous qui puisse convaincre Job et répondre à ses discours.
13 Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
N’allez pas dire: Nous avons trouvé la sagesse; Dieu l’a rejeté et non un homme.
14 De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
Il ne m’a rien dit, et pour moi, ce ne sera pas selon vos discours que je lui répondrai.
15 Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
Ils ont été épouvantés, ils n’ont plus répondu, ils se sont ôté à eux-mêmes la parole.
16 Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
Puisque donc j’ai attendu, et qu’ils n’ont point parlé; qu’ils se sont arrêtés, et qu’ils n’ont plus répondu,
17 Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
Je parlerai moi aussi pour ma part, et je montrerai ma science.
18 Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
Car je suis plein de discours, et une force me presse au dedans de moi.
19 Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
Voilà que mon estomac est comme un vin nouveau qui, sans air, rompt les outres neuves,
20 Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
Je parlerai et je respirerai un peu; j’ouvrirai mes lèvres.
21 Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
Je ne ferai acception de personne, et je n’égalerai pas Dieu à un homme.
22 mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.
Car je ne sais combien de temps je subsisterai, et si dans peu mon Créateur ne m’enlèvera point.
