Jób 32
1 S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
So these three men ceased to answer Job, because he was righteous in his own eyes.
2 Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
Then was kindled the wrath of Elihu the son of Barachel the Buzite, of the family of Ram; against Job was his wrath kindled, because he justified himself rather than God.
3 s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
Also against his three friends was his wrath kindled, because they had found no answer, and yet had condemned Job.
4 Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
Now Elihu had waited to speak unto Job, because they were older than he.
5 De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
And when Elihu saw that there was no answer in the mouth of these three men, his wrath was kindled.
6 S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
And Elihu the son of Barachel the Buzite answered and said: I am young, and ye are very old; wherefore I held back, and durst not declare you mine opinion.
7 Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
I said: 'Days should speak, and multitude of years should teach wisdom.'
8 Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
But it is a spirit in man, and the breath of the Almighty, that giveth them understanding.
9 Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
It is not the great that are wise, nor the aged that discern judgment.
10 azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
Therefore I say: 'Hearken to me; I also will declare mine opinion.'
11 Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
Behold, I waited for your words, I listened for your reasons, whilst ye searched out what to say.
12 Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
Yea, I attended unto you, and, behold, there was none that convinced Job, or that answered his words, among you.
13 Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
Beware lest ye say: 'We have found wisdom; God may vanquish him, not man!'
14 De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
For he hath not directed his words against me; neither will I answer him with your speeches.
15 Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
They are amazed, they answer no more; words are departed from them.
16 Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
And shall I wait, because they speak not, because they stand still, and answer no more?
17 Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
I also will answer my part, I also will declare mine opinion.
18 Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
For I am full of words; the spirit within me constraineth me.
19 Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
Behold, mine inwards are as wine which hath no vent; like new wine-skins which are ready to burst.
20 Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
I will speak, that I may find relief; I will open my lips and answer.
21 Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
Let me not, I pray you, respect any man's person; neither will I give flattering titles unto any man.
22 mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.
For I know not to give flattering titles; else would my Maker soon take me away.
