Jób 31
1 Szövetséget kötöttem szemeimmel, hogyan vetnék hát ügyet hajadonra?
"Aku telah menetapkan syarat bagi mataku, masakan aku memperhatikan anak dara?
2 Hisz mely osztályrész jut Istentől felülről s mely örökség a Mindenhatótól a magasból?
Karena bagian apakah yang ditentukan Allah dari atas, milik pusaka apakah yang ditetapkan Yang Mahakuasa dari tempat yang tinggi?
3 Nemde balsors a jogtalannak s viszontagság a gonosztevőknek.
Bukankah kebinasaan bagi orang yang curang dan kemalangan bagi yang melakukan kejahatan?
4 Nemde ő látja útaimat s mind a lépéseimet megszámlálja!
Bukankah Allah yang mengamat-amati jalanku dan menghitung segala langkahku?
5 Ha hamissággal jártam és csalárdságra sietett a lábam –
Jikalau aku bergaul dengan dusta, atau kakiku cepat melangkah ke tipu daya,
6 mérjen meg engem igaz serpenyőn s tudja meg Isten gáncstalanságomat –
biarlah aku ditimbang di atas neraca yang teliti, maka Allah akan mengetahui, bahwa aku tidak bersalah.
7 ha léptem elhajolt az útról és szemeim után járt a szívem, kezeimhez hiba tapadt:
Jikalau langkahku menyimpang dari jalan, dan hatiku menuruti pandangan mataku, dan noda melekat pada tanganku,
8 hadd vessek és más egyék, és sarjaim tépessenek ki gyökerestül!
maka biarlah apa yang kutabur, dimakan orang lain, dan biarlah tercabut apa yang tumbuh bagiku.
9 Ha szívem elcsábíttatta magát asszony miatt, felebarátom ajtaján leskelődtem:
Jikalau hatiku tertarik kepada perempuan, dan aku menghadang di pintu sesamaku,
10 másnak őröljön a feleségem és mások hajoljanak reá;
maka biarlah isteriku menggiling bagi orang lain, dan biarlah orang-orang lain meniduri dia.
11 mert gazság az, s bírák elé való bűn az,
Karena hal itu adalah perbuatan mesum, bahkan kejahatan, yang patut dihukum oleh hakim.
12 mert tűz az, mely az enyészetig emészt, s minden termésemet gyökerestül tépi ki!
Sesungguhnya, itulah api yang memakan habis, dan menghanguskan seluruh hasilku.
13 Ha megvetettem szolgám és szolgálóm jogát, mikor pöröltek velem –
Jikalau aku mengabaikan hak budakku laki-laki atau perempuan, ketika mereka beperkara dengan aku,
14 hiszen mit teszek majd, midőn Isten fölkel s midőn számon kér, mit felelek neki,
apakah dayaku, kalau Allah bangkit berdiri; kalau Ia mengadakan pengusutan, apakah jawabku kepada-Nya?
15 hiszen az anyaméhben ki engem alkotott, alkotta őt és Egy formált minket a méhben –
Bukankah Ia, yang membuat aku dalam kandungan, membuat orang itu juga? Bukankah satu juga yang membentuk kami dalam rahim?
16 ha megvontam a kívántat a szegényektől s az özvegy szemeit epesztettem,
Jikalau aku pernah menolak keinginan orang-orang kecil, menyebabkan mata seorang janda menjadi pudar,
17 s én egyedül ettem falatomat s árva nem evett belőle
atau memakan makananku seorang diri, sedang anak yatim tidak turut memakannya
18 – hisz ifjúkorom óta nálam nőtt fel, mint atyánál, s mint anyám méhéből valót úgy vezettem -;
--malah sejak mudanya aku membesarkan dia seperti seorang ayah, dan sejak kandungan ibunya aku membimbing dia--;
19 ha láttam bujdosót öltözet nélkül s takarója nincs a szűkölködőnek,
jikalau aku melihat orang mati karena tidak ada pakaian, atau orang miskin yang tidak mempunyai selimut,
20 ha nem áldottak engem ágyékai s bárányaim nyíretéből fel nem melegedett;
dan pinggangnya tidak meminta berkat bagiku, dan tidak dipanaskannya tubuhnya dengan kulit bulu dombaku;
21 ha fölemeltem kezemet az árvára, midőn a kapuban láttam segítségemet:
jikalau aku mengangkat tanganku melawan anak yatim, karena di pintu gerbang aku melihat ada yang membantu aku,
22 vállam essék ki a lapoczkájából és törjék el karom a szárából;
maka biarlah tulang belikatku lepas dari bahuku, dan lenganku dipatahkan dari persendiannya.
23 mert rettenet nekem az Istentől való balsors, s fensége miatt nem tehetném!
Karena celaka yang dari pada Allah menakutkan aku, dan aku tidak berdaya terhadap keluhuran-Nya.
24 Ha aranyat tettem bizalmammá és a színaranyat mondtam bizodalmamnak;
Jikalau aku menaruh kepercayaan kepada emas, dan berkata kepada kencana: Engkaulah kepercayaanku;
25 ha örültem, hogy nagy a vagyonom s hogy sokat ért el kezem;
jikalau aku bersukacita, karena kekayaanku besar dan karena tanganku memperoleh harta benda yang berlimpah-limpah;
26 ha láttam a napvilágot, hogy ragyog, s a holdat, a mint dicsőn halad,
jikalau aku pernah memandang matahari, ketika ia bersinar, dan bulan, yang beredar dengan indahnya,
27 és szívem elcsábult titokban és kezem csókra nyúlt a szájamhoz:
sehingga diam-diam hatiku terpikat, dan menyampaikan kecupan tangan kepadanya,
28 az is bíró elé való bűn, mert megtagadtam volna Istent felülről!
maka hal itu juga menjadi kejahatan yang patut dihukum oleh hakim, karena Allah yang di atas telah kuingkari.
29 Ha örültem gyűlölőm elesésén s felbuzdultam, midőn baj érte –
Apakah aku bersukacita karena kecelakaan pembenciku, dan bersorak-sorai, bila ia ditimpa malapetaka
30 hisz nem engedtem ínyemet, hogy vétkezzen, hogy átokkal kérjem lelkét -;
--aku takkan membiarkan mulutku berbuat dosa, menuntut nyawanya dengan mengucapkan sumpah serapah! --
31 ha nem mondták sátram emberei: bár volna, ki húsából nem lakott jól
Jikalau orang-orang di kemahku mengatakan: Siapa yang tidak kenyang dengan lauknya?
32 az utczán nem hált meg jövevény, az út felé tártam ki ajtaimat -;
--malah orang asingpun tidak pernah bermalam di luar, pintuku kubuka bagi musafir! --
33 ha emberek módjára takargattam bűntetteimet, keblemre rejtve bűnömet,
Jikalau aku menutupi pelanggaranku seperti manusia dengan menyembunyikan kesalahanku dalam hatiku,
34 mert rettegtem a nagy tömegtől s megijesztett a családok gúnyja, úgy hogy csendben voltam, nem mentem ki a kapun!
karena aku takuti khalayak ramai dan penghinaan kaum keluarga mengagetkan aku, sehingga aku berdiam diri dan tidak keluar dari pintu!
35 Vajha volna, ki rám hallgatna – íme jegyem, feleljen nekem a Mindenható – és a vádlevél, melyet írt a pörös felem:
Ah, sekiranya ada yang mendengarkan aku! --Inilah tanda tanganku! Hendaklah Yang Mahakuasa menjawab aku! --Sekiranya ada surat tuduhan yang ditulis lawanku!
36 bizony, vállamon hordanám azt, felfűzném koszorúnak magamra,
Sungguh, surat itu akan kupikul, dan akan kupakai bagaikan mahkota.
37 lépéseim számát bevallanám neki, akár egy fejedelem közeledném hozzá!
Setiap langkahku akan kuberitahukan kepada-Nya, selaku pemuka aku akan menghadap Dia.
38 Ha ellenem kiáltott földem s egyaránt sírtak barázdái;
Jikalau ladangku berteriak karena aku dan alur bajaknya menangis bersama-sama,
39 ha erejét emésztettem pénz nélkül és gazdájával kileheltettem lelkét:
jikalau aku memakan habis hasilnya dengan tidak membayar, dan menyusahkan pemilik-pemiliknya,
40 búza helyett sarjadjon bogáncs, és árpa helyett gazfű! Vége Jób beszédeinek.
maka biarlah bukan gandum yang tumbuh, tetapi onak, dan bukan jelai, tetapi lalang." Sekianlah kata-kata Ayub.
