< Jób 30 >

1 És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
"Tetapi sekarang aku ditertawakan mereka, yang umurnya lebih muda dari padaku, yang ayah-ayahnya kupandang terlalu hina untuk ditempatkan bersama-sama dengan anjing penjaga kambing dombaku.
2 Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
Lagipula, apakah gunanya bagiku kekuatan tangan mereka? Mereka sudah kehabisan tenaga,
3 szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
mereka merana karena kekurangan dan kelaparan, mengerumit tanah yang kering, belukar di gurun dan padang belantara;
4 a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
mereka memetik gelang laut dari antara semak-semak, dan akar pohon arar menjadi makanan mereka.
5 Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
Mereka diusir dari pergaulan hidup, dan orang berteriak-teriak terhadap mereka seperti terhadap pencuri.
6 Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
Di lembah-lembah yang mengerikan mereka harus diam, di dalam celah-celah tanah dan sela-sela gunung;
7 Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
di antara semak-semak mereka meraung-raung, mereka berkelompok di bawah jeruju;
8 Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
mereka itulah orang-orang bebal yang tak dikenal, yang didepak dari negeri.
9 De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
Tetapi sekarang aku menjadi sajak sindiran dan ejekan mereka.
10 Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
Mereka mengejikan aku, menjauhkan diri dari padaku, mereka tidak menahan diri meludahi mukaku,
11 Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
karena tali kemahku telah dilepaskan Allah dan aku direndahkan-Nya, dan mereka tidak mengekang diri terhadap aku.
12 Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
Di sebelah kananku muncul gerombolan, dikaitnya kakiku, dan dirintisnya jalan kebinasaan terhadap aku;
13 Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
mereka membongkar jalanku dan mengusahakan kejatuhanku; tidak ada yang menghalang-halangi mereka.
14 Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
Seperti melalui tembok yang terbelah lebar mereka menyerbu, mereka datang bergelombang di tengah-tengah keruntuhan.
15 Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
Kedahsyatan ditimpakan kepadaku; kemuliaanku diterbangkan seperti oleh angin, dan bahagiaku melayang hilang seperti awan.
16 És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
Oleh sebab itu jiwaku hancur dalam diriku; hari-hari kesengsaraan mencekam aku.
17 Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
Pada waktu malam tulang-tulangku seperti digerogoti, dan rasa nyeri yang menusuk tak kunjung berhenti.
18 Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
Oleh kekerasan yang tak terlawan koyaklah pakaianku dan menggelambir sekelilingku seperti kemeja.
19 Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
Ia telah menghempaskan aku ke dalam lumpur, dan aku sudah menyerupai debu dan abu.
20 Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
Aku berseru minta tolong kepada-Mu, tetapi Engkau tidak menjawab; aku berdiri menanti, tetapi Engkau tidak menghiraukan aku.
21 kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
Engkau menjadi kejam terhadap aku, Engkau memusuhi aku dengan kekuatan tangan-Mu.
22 Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
Engkau mengangkat aku ke atas angin, melayangkan aku dan menghancurkan aku di dalam angin ribut.
23 Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
Ya, aku tahu: Engkau membawa aku kepada maut, ke tempat segala yang hidup dihimpunkan.
24 Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
Sesungguhnya, masakan orang tidak akan mengulurkan tangannya kepada yang rebah, jikalau ia dalam kecelakaannya tidak ada penolongnya?
25 Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
Bukankah aku menangis karena orang yang mengalami hari kesukaran? Bukankah susah hatiku karena orang miskin?
26 Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
Tetapi, ketika aku mengharapkan yang baik, maka kejahatanlah yang datang; ketika aku menantikan terang, maka kegelapanlah yang datang.
27 Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
Batinku bergelora dan tak kunjung diam, hari-hari kesengsaraan telah melanda diriku.
28 Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
Dengan sedih, dengan tidak terhibur, aku berkeliaran; aku berdiri di tengah-tengah jemaah sambil berteriak minta tolong.
29 Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
Aku telah menjadi saudara bagi serigala, dan kawan bagi burung unta.
30 Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
Kulitku menjadi hitam dan mengelupas dari tubuhku, tulang-tulangku mengering karena demam;
31 Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.
permainan kecapiku menjadi ratapan, dan tiupan serulingku menyerupai suara orang menangis."

< Jób 30 >