< Jób 30 >

1 És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
Tedae a kum la kai lakah aka noe long khaw kai taengah luem uh coeng. Te rhoek kah a napa pataeng ka boiva kah ui taengah khueh ham ka hnawt lah mako.
2 Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
Amih kut dongkah thadueng khaw kai taengah metlam a om? Amih te a hminkhah lamni a paltham.
3 szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
Vaitahnah neh khokha rhamling lamkah pumhong loh hlaem vaengah khohaeng neh imrhong kah rhamrhae te a cilh.
4 a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
Tangpuem dongkah baekkoi te a hlaek uh tih a buh la hlingcet yung a khueh.
5 Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
A nam lamloh a haek uh tih amih taengah hlanghuen bangla a o uh.
6 Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
Soklong cakhom kah laipi neh thaelsawk khui ah kho a sak.
7 Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
Tangpuem khuiah pang uh tih lota hmuiah poem uh.
8 Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
Aka ang ca rhoek neh ming mueh ca rhoek ni khohmuen lamloh a hawt uh.
9 De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
Te dongah amih kah rhotoeng la ka om coeng tih amih taengah ol la ka om.
10 Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
Kai aka tuei rhoek tah kai lamloh lakhla uh tih ka mikhmuh ah timtui khaw tuem uh pawh.
11 Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
A lirhui lakah ka lirhui he pawl coeng. Te dongah kai he m'phaep tih ka mikhmuh ah kamrhui han tueih uh.
12 Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
Ka bantang kah hlangyoe loh tlai ka kho a kalh. Amih kah rhainah caehlong te kai taengah a picai uh.
13 Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
Ka talnah khuiah ka hawn a mak uh tih, amih aka bom pawt khaw hoeikhang uh.
14 Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
A puut aka len bangla ael uh tih a khohli rhamrhael hmuiah paluet uh.
15 Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
Kai soah mueirhih pai tih khohli bangla ka moeihoeihnah a hloem vaengah kai kah khangnah te khomai bangla a yah.
16 És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
Kai lamloh ka hinglu a kingling coeng tih phacip phabaem khohnin loh kai n'tuuk.
17 Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
Khoyin ah ka rhuh te ka pum dong lamloh a cueh. Kai aka thuek he a dim moenih.
18 Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
Thadueng cungkuem dongah ka pueinak a phuelhthaih tih ka angkidung te rhawnmoep bangla ka vah.
19 Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
Kai he dikpo khuila n'dong tih laipi neh hmaiphu bangla n'thuidoek.
20 Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
Na taengah bomnah kam bih dae kai nan doo moenih. Ka pai akhaw kai he nan yakming moenih.
21 kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
Kai soah a muen la na poeh tih na ban thaa neh kai nan konaeh thil.
22 Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
Kai he khohli dongah nan phueih. Kai nan ngol thil vaengah kai nan paci sak tih lungming cueihnah a yawn.
23 Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
Mulhing boeih kah tingtunnah im la dueknah neh kai nan mael sak ham khaw ka ming.
24 Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
A yoethaenah khuiah bombihnah a yaak vaengah kut aka thueng he lairhok dongah a om moenih.
25 Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
Khohnin a mangkhak dongah ka rhap tih khodaeng dongah ka hinglu a omdam moenih.
26 Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
A then ka lamtawn vaengah boethae ha pawk. Vangnah te ka ngaiuep vaengah a hmuep ha pai.
27 Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
Ka bung he tlawk tih a kuemsuem moenih. Kai he phacip phabaem khohnin loh n'doe.
28 Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
Khomik a tal dongah maelhmai a hmuep la ka cet. Hlangping neh ka pai tih ka pang.
29 Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
Pongui kah a manuca neh tuirhuk vanu kah a hui la ka om.
30 Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
Ka vin khaw kamah dong lamloh mu tih ka rhuh khaw kholing neh tlum coeng.
31 Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.
Ka rhotoeng te nguekcoinah la, ka phavi rhah ol la poeh.

< Jób 30 >