< Jób 3 >

1 Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.
Kana irratti Iyyoob afaan isaa banatee guyyaa itti dhalate abaare.
2 Megszólalt Jób és mondta:
Innis akkana jedhe:
3 Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.
“Guyyaan ani itti dhaladhe haa badu; halkan, ‘Ilmi dhalate!’ jedhame sunis haa badu.
4 Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.
Guyyaan sun haa dukkanaaʼu; Waaqni ol gubbaadhaa isa hin ilaalin; ifnis itti hin ifin.
5 Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.
Dukkannii fi gaaddidduun guddaan isa haa dhaalan; duumessi isa irra haa buʼu; ifa isaa dukkanni haa liqimsu.
6 Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.
Halkan sana dukkanni limixiin haa qabatu; guyyoota waggaa keessa jiranittis hin dabalamin yookaan jiʼoota kam iyyuu keessatti hin lakkaaʼamin.
7 Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.
Halkan sun haa maseenu; ililleenis keessatti hin dhagaʼamin.
8 Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.
Warri Lewaataanin kakaasuuf qophaaʼan, kanneen guyyoota abaaran guyyaa sana haa abaaran.
9 Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.
Bakkalchi barii kan guyyaa sanaa haa dukkanaaʼu; ifa eeggatee haa dhabu; boruu baqaqus hin argin.
10 Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.
Inni ija koo duraa rakkina dhoksuuf, balbala gadameessa haadha kootii natti hin cufneetii.
11 Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?
“Ani maaliif gadameessa haadha kootii keessatti hin badin? Maaliifis yeruman garaa keessaa baʼetti hin duʼin?
12 Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?
Jilbawwan na simatan, harmawwan ani hodhus maaliif achitti argaman?
13 Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;
Ani silaa yoona nagaan nan ciisa; rafees nan boqodhan tureetii;
14 királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,
moototaa fi gorsitoota addunyaa warra iddoowwan amma diigamanii jiran ofii isaaniitiif qopheeffatan wajjin,
15 vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.
bulchitoota warqee qaban, kanneen manneen isaanii meetiidhaan guutatan wajjin nan boqodhan ture.
16 Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!
Yookaan ani maaliifin akkuma mucaa duʼee garaa baʼee, akkuma daaʼima ifa guyyaa hin arginiitti hin awwaalamin?
17 Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.
Achittis namoonni hamoonni jeequu ni dhiisu; dadhaboonnis achitti ni boqotu.
18 Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.
Boojiʼamtoonni nagaadhaan walii wajjin jiraatu; waca cunqursitoota isaaniis hin dhagaʼan.
19 Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.
Xinnaa fi guddaan achi jira; garbichis gooftaa isaa jalaa bilisoomeera.
20 Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?
“Maaliif warra gadadoo keessa jiraniif ifni warra lubbuun isaanii gadditeef immoo jireenyi kennama?
21 Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;
Warra duʼa hawwanii dhabaniif warra qabeenya dhokfame caalaa duʼa barbaadaniif
22 kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.
warra yommuu awwaalamuu gaʼanitti gammachuun guutamanii ililchaniif jireenyi maaliif kennama?
23 A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?
Nama karaan isaa duraa dhokateef nama Waaqni dallaa itti marse jireenyi maaliif kennama?
24 Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.
Gaddi buddeena naa taʼeera; aaduun koos akka bishaanii dhangalaʼa.
25 Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.
Wanni ani sodaadhe natti dhufeera; wanni na naasisus narra gaʼeera.
26 Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.
Ani nagaa hin qabu; tasgabbiis hin qabu; jeequmsa malee boqonnaa hin qabu.”

< Jób 3 >