Jób 3
1 Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.
Emva kwalokho uJobe wavula umlomo wakhe, waqalekisa usuku lwakhe.
2 Megszólalt Jób és mondta:
UJobe wasephendula wathi:
3 Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.
Kalubhubhe usuku engazalwa ngalo, lobusuku okwathiwa ngalo: Kukhulelwe umntwana wesilisa.
4 Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.
Lolosuku kalube ngumnyama, uNkulunkulu angalunanzi ephezulu, lokukhanya kungalukhanyisi.
5 Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.
Umnyama lethunzi lokufa kakuluhlenge, iyezi lihlale phezu kwalo, umnyama welanga ulwesabise.
6 Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.
Lobobusuku, umnyama ububambe, lungathokozi ensukwini zomnyaka, lungezi kunani lezinyanga.
7 Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.
Khangela, lobobusuku kabube yinyumba, umsindo wentokozo ungangeni kubo.
8 Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.
Kababuqalekise abaqalekisi bosuku, abalungele ukuvusa uLeviyathani.
9 Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.
Zibe mnyama inkanyezi zokusa kwabo, bulindele ukukhanya, kodwa kungabi khona, bungaboni inkophe zokusa.
10 Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.
Ngoba bungavalanga iminyango yesisu sikamama wami, bungafihlanga usizi emehlweni ami.
11 Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?
Kungani ngingafanga kusukela esizalweni, ngiphele ekuphumeni kwami esiswini?
12 Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?
Kungani amadolo angandulela? Kungani lamabele ukuthi ngimunye?
13 Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;
Ngoba khathesi ngabe ngacambalala ngathula, ngalala, khona ngaba lokuphumula,
14 királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,
kanye lamakhosi labeluleki bomhlaba abazakhela amanxiwa,
15 vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.
kumbe kanye leziphathamandla ezazilegolide ezagcwalisa izindlu zazo ngesiliva.
16 Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!
Kumbe njengomphunzo ofihliweyo ngingabi khona, njengensane ezingabonanga ukukhanya.
17 Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.
Lapho ababi bayekela ukuhlupha, lapho abakhathele ngamandla bephumula.
18 Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.
Izibotshwa ziyaphumula ndawonye, kazizwa ilizwi lomcindezeli.
19 Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.
Omncinyane lomkhulu balapho, lesigqili sikhululekile enkosini yaso.
20 Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?
Kungani enika ukukhanya kohluphekayo, lempilo kwabalokubaba komphefumulo;
21 Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;
abalindele ukufa, kodwa kungekho, bekugebha kulenotho efihliweyo,
22 kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.
abathabayo kakhulu ngentokozo, bajabule lapho bethola ingcwaba?
23 A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?
Emuntwini yini, ondlela yakhe ifihliwe, uNkulunkulu ambiyeleyo?
24 Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.
Ngoba ukububula kwami kuza phambi kokudla kwami, lokubhonga kwami kuthululeka njengamanzi.
25 Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.
Ngoba engikwesabayo ngokwesaba sekungehlele, lengilovalo ngakho kufikile kimi.
26 Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.
Ngangingahlalisekanga, ngingaphumuli, ngingelakuthula, lohlupho lweza.
