Jób 29

1 És továbbá előadta Jób a példázatát és mondta:

約伯又接着說：

2 Vajha úgy volnék, mint a múltnak hónapjaiban, mint a napokban, mikor Isten megőrzött engem;

惟願我的景況如從前的月份， 如上帝保守我的日子。

3 mikor ragyogott fejem fölött a mécsese s világosságánál sötétben jártam!

那時他的燈照在我頭上； 我藉他的光行過黑暗。

4 Mint a hogy voltam férfikorom napjaiban, midőn Isten meghittsége volt sátorom felett;

我願如壯年的時候： 那時我在帳棚中， 上帝待我有密友之情；

5 midőn még velem volt a Mindenható, körülöttem gyermekeim;

全能者仍與我同在； 我的兒女都環繞我。

6 midőn lépteim tejfölben fürödtek; s a szikla ontott mellettem olajpatakokat.

奶多可洗我的腳； 磐石為我出油成河。

7 Midőn a kapuhoz mentem a városba, a piaczon választottam ülőhelyemet:

我出到城門， 在街上設立座位；

8 megláttak ifjak s elbújtak, aggastyánok fölkeltek, megállottak;

少年人見我而迴避， 老年人也起身站立；

9 vezérek visszatartották beszédjöket és kezüket tették szájukra;

王子都停止說話， 用手摀口；

10 előkelőknek hangja elbújt és nyelvök inyökhöz tapadt.

首領靜默無聲， 舌頭貼住上膛。

11 Mert fül, mely hallott, boldognak mondott engem és szem, mely látott, tanúskodott mellettem.

耳朵聽我的，就稱我有福； 眼睛看我的，便稱讚我；

12 Mert megmentettem a szegényt, ki esedezett, és az árvát, kinek nem volt segítője.

因我拯救哀求的困苦人 和無人幫助的孤兒。

13 Bujdosónak áldása reám szállt és özvegynek szívét ujjongtattam.

將要滅亡的為我祝福； 我也使寡婦心中歡樂。

14 Igazságot öltöttem fel s az felöltött engem, mint köpeny és süveg volt jogosságom.

我以公義為衣服， 以公平為外袍和冠冕。

15 Szeme voltam a vaknak és lába én a sántának;

我為瞎子的眼， 瘸子的腳。

16 apjuk én a szűkölködőknek, és annak, kit nem ismertem, pörét átkutattam.

我為窮乏人的父； 素不認識的人，我查明他的案件。

17 Összetörtem a jogtalannak zápfogait, és fogai közül vetettem ki a ragadmányt.

我打破不義之人的牙床， 從他牙齒中奪了所搶的。

18 Mondtam: fészkemmel együtt fogok kimúlni s mint a főnix sokasítom napjaimat;

我便說：我必死在家中， 必增添我的日子，多如塵沙。

19 gyökerem nyitva van a víznek, és harmat időz gallyamon;

我的根長到水邊； 露水終夜霑在我的枝上。

20 dicsőségem szinte új nálam s íjam a kezemben megifjodik.

我的榮耀在身上增新； 我的弓在手中日強。

21 Rám hallgattak és várakoztak és csendben figyeltek tanácsomra.

人聽見我而仰望， 靜默等候我的指教。

22 Szavam után nem szóltak többet, rájuk cseppegett beszédem;

我說話之後，他們就不再說； 我的言語像雨露滴在他們身上。

23 s mint esőre várakoztak: reám, és szájukat tátották tavaszi esőre.

他們仰望我如仰望雨， 又張開口如切慕春雨。

24 Mosolyogtam rájuk, nem hitték; de arczom világosságát nem sötétítették el.

他們不敢自信，我就向他們含笑； 他們不使我臉上的光改變。

25 Választottam útjokat s fejtől ültem s ott időztem, mint király a csapatban mint a ki gyászolókat vigasztal.

我為他們選擇道路，又坐首位； 我如君王在軍隊中居住， 又如弔喪的安慰傷心的人。