Jób 29

1 És továbbá előadta Jób a példázatát és mondta:

約伯繼續他的言論說：

2 Vajha úgy volnék, mint a múltnak hónapjaiban, mint a napokban, mikor Isten megőrzött engem;

誰能賜我似以前的歲月，像以往天主護守我的時日呢﹖

3 mikor ragyogott fejem fölött a mécsese s világosságánál sötétben jártam!

那時他的燈，光照在我頭上，藉他的光明，我走過黑暗。

4 Mint a hogy voltam férfikorom napjaiban, midőn Isten meghittsége volt sátorom felett;

惟願我如壯年之時，那時天主護佑我的帳幕；

5 midőn még velem volt a Mindenható, körülöttem gyermekeim;

全能者與我相偕，我的子女環繞著我；

6 midőn lépteim tejfölben fürödtek; s a szikla ontott mellettem olajpatakokat.

那時我以奶油洗腳，崖石流油成河。

7 Midőn a kapuhoz mentem a városba, a piaczon választottam ülőhelyemet:

當我走出城門，在市井設我座位之時，

8 megláttak ifjak s elbújtak, aggastyánok fölkeltek, megállottak;

少年人看見我都迴避，老年人都起身站立；

9 vezérek visszatartották beszédjöket és kezüket tették szájukra;

王侯停止講話，用手堵住自己的口；

10 előkelőknek hangja elbújt és nyelvök inyökhöz tapadt.

首領不敢出聲，舌頭緊貼上顎。

11 Mert fül, mely hallott, boldognak mondott engem és szem, mely látott, tanúskodott mellettem.

凡有耳聽見我的，必稱我有福；凡有眼看見我的，都必稱讚我。

12 Mert megmentettem a szegényt, ki esedezett, és az árvát, kinek nem volt segítője.

因為我援助了呼救的窮人，和無依無靠的孤兒。

13 Bujdosónak áldása reám szállt és özvegynek szívét ujjongtattam.

那受喪亡之痛的人稱謝我，我使寡婦的心歡樂。

14 Igazságot öltöttem fel s az felöltött engem, mint köpeny és süveg volt jogosságom.

我披上正義，正義就如我衣；我的公正，猶如我的長袍和冠冕。

15 Szeme voltam a vaknak és lába én a sántának;

我作了盲人的眼，跛者的腳。

16 apjuk én a szűkölködőknek, és annak, kit nem ismertem, pörét átkutattam.

我成了窮人之父，我調查過素不相識者的案件。

17 Összetörtem a jogtalannak zápfogait, és fogai közül vetettem ki a ragadmányt.

我打碎惡人的燎牙，由他牙齒中奪出了獵物。

18 Mondtam: fészkemmel együtt fogok kimúlni s mint a főnix sokasítom napjaimat;

我心想：我必壽終正寢，我的壽數必如塵沙。

19 gyökerem nyitva van a víznek, és harmat időz gallyamon;

我的根蔓延到水邊，夜間甘露落在我的枝葉上。

20 dicsőségem szinte új nálam s íjam a kezemben megifjodik.

我的榮耀不斷更新，我手中的弓日新月異。

21 Rám hallgattak és várakoztak és csendben figyeltek tanácsomra.

聽我講話的人，屏息等待，靜聽我的指教。

22 Szavam után nem szóltak többet, rájuk cseppegett beszédem;

我講話之後，無人再敢講話，我的話像水珠滴在他們身上。

23 s mint esőre várakoztak: reám, és szájukat tátották tavaszi esőre.

他們期待我如望甘霖，張著大口如渴盼春雨。

24 Mosolyogtam rájuk, nem hitték; de arczom világosságát nem sötétítették el.

我向他們微笑，他們不敢相信；我和善的面容，他們必不放過。

25 Választottam útjokat s fejtől ültem s ott időztem, mint király a csapatban mint a ki gyászolókat vigasztal.

我為他們選擇了道路，身居前導，一如立在軍中的君王；我引他們到那裏，他們就去。