Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
— «Шүбһисизки, күмүч тепилидиған канлар бар, Алтунниң тавлинидиған өз орни бардур;
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Төмүр болса йәр астидин қезивелиниду, Мис болса таштин еритилип елиниду.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
Инсанлар [йәр астидики] қараңғулуққа чәк қойиду; У йәр қәригичә чарлап жүрүп, Қараңғулуққа тәвә, өлүмниң сайисидә турған ташларни издәйду.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
У йәр йүзидикиләрдин жирақ җайда тик болған қудуқни колайду; Мана шундақ адәм аяқ басмайдиған, унтулған йәрләрдә улар арғамчини тутуп бошлуқта пулаңлап жүриду, Кишиләрдин жирақта есилип туриду.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Ашлиқ чиқидиған йәр, Тәкти коланғанда болсаялқундәк көрүниду;
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
Йәрдики ташлар арисидин көк яқутлар чиқиду, Униңда алтун рудисиму бардур.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
У йолни һеч қандақ алғур қуш билмәйду, Һәтта сарниң көзиму униңға йәтмигән.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
Һакавур житқучларму у йәрни һеч дәссәп бақмиған, Әшәддий ширму у җайдин һеч қачан өтүп бақмиған.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Инсан балиси қолини чақмақ тешиниң үстигә тәккүзиду, У тағларни йилтизидин қомуриветиду.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
Ташлар арисидин у қаналларни чапиду; Шундақ қилип униң көзи һәр хил қиммәтлик нәрсиләрни көриду;
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Йәр астидики еқинларни тешип кәтмисун дәп уларни тосувалиду; Йошурун нәрсиләрни у ашкарилайду.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
Бирақ даналиқ нәдин тепилар? Йорутулушниң макани нәдиду?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
Инсан балилири униң қиммәтликлигини һеч билмәс, У тирикләрниң зиминидин тепилмас.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
[Йәр] теги: «Мәндә әмәс» дәйду, Деңиз болса: «Мән биләнму биллә әмәстур» дәйду.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Даналиқни сап алтун билән сетивалғили болмайду, Күмүчниму униң билән бир таразида тартқили болмас.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Һәтта Офирда чиқидиған алтун, ақ һеқиқ яки көк яқут биләнму бир таразида тартқили болмайду.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Алтун вә хрусталъниму униң билән селиштурғили болмайду, Есил алтун қача-қучилар униң билән һеч алмаштурулмас.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
У үнчә-марҗан, хрусталъни адәмниң есидин чиқириду; Даналиқни елиш қизил яқутларни елиштин әвзәлдур.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Ефиопийәдики сериқ яқут униңға йәтмәс, Сериқ алтунму униң билән бәслишәлмәйду.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
Ундақта, даналиқ нәдин тепилиду? Йорутулушниң макани нәдиду?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
Чүнки у барлиқ һаят егилириниң көзидин йошурулған, Асмандики учар-қанатлардинму йошурун туриду.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Һалакәт вә өлүм пәқәтла: «Униң шөһритидин хәвәр алдуқ» дәйду.
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Униң маңған йолини чүшинидиған, Туридиған йерини билидиған пәқәтла бир Худадур.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Чүнки Униң көзи йәрниң қәригичә йетиду, У асманниң астидики барлиқ нәрсиләрни көриду.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
У шамалларниң күчини таразиға салғанда, [Дунияниң] сулирини өлчигәндә,
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
Ямғурларға қанунийәт чүшүргинидә, Гүлдүрмаминиң чақмиқиға йолини бекиткинидә,
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
У чағда У даналиққа қарап уни баян қилған; Уни нәмунә қилип бәлгүлигән; Шундақ, У униң баш-айиғиға қарап чиқип,
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
Инсанға: «Мана, Рәбдин қорқуш даналиқтур; Яманлиқтин жирақлишиш йорутулуштур» — дегән».
