Jób 28

1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;

Vahe'mo'za mopafinti silva kafi'za e'neri'za, golia tevefi kre'za erigru hu'za e'nerize.

2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.

Ainia mopafinti kafi'za eneri'za, have krefrage'za kopa e'nerize.

3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.

Mopa agu'ama golima me'nea havegu'ma nehakaza vahe'mo'za ofenkame hanintirima hu'neama'afi tavi tagizageno remasa hu'nege'za, tavi masare ana haveramina hake'za e'nerize.

4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.

Ana vahe'mo'za mopa agu'afina vahe'ma ovu'are keria kafi'za ufrete'za, ana kerifina nofite urami'za ihimareaza hu'za vute ete nehu'za eri'zana e'nerize.

5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.

Hagi mopamofo agofetura vahe'mo'za hoza eri'za nentaze. Hianagi mopamofo agu'afina goligu'ma nehakraza, tusi teve hanavazi'za haveramina kre nefragazageno tevemo'a tusi amuho huno mopa temara'mra nehie.

6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.

Anampinti'ma e'nerizana zago'amo'ma marerisa havema safaema nehaza have e'neri'za, golima me'nea mopanena kafi'za e'nerize.

7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;

Goligu'ma nehakraza vahe'mo'zama ana kerifima unefraza kana oku'a me'nege'za, namamo'zane tumpamo'zanena zamavua onke'naze.

8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.

Ana nehazage'za zamavufaga rama nehaza afi zaga kfamo'za anankerifina zamagia rente'za vano nosazage'za, laioni mo'zanena anankerifina zamagaka renontaze.

9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.

Goli eri'zama e'neriza vahe'mo'za kazinkazima hu'nea haveramina ru frage mafrage hunetre'za, agona kafi'za eri ankrinesaze.

10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.

Ana vahe'mo'za haveramimpina kafi'za ufre'za, zago'amo'ma marerisa haveramina ke'za e'nerize.

11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.

Anama nehu'za ana vahe'mo'za mopa kafi'za tima agafama huno'ma ne-eama'a renkaninere'za marerisa zantamima oku'ama fraki'nea zana erinte ama' nehaze.

12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?

Hianagi vahe'mo'za knare antahi'zana igati ome e'neri'za, ama' antahi'zana igati ome e'nerize?

13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.

Mago vahe'mo'e huno knare antahi'zane, ama' antahi'zama eri kumara keno antahinora osu'ne. Na'ankure ama mopafima nemaniza vahe amu'nompina knare antahi'zane, ama' antahi'zana onketfa hugahane.

14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.

Ra hagerimo'a huno, nagranena omani'ne nehanigeno, amefenkame mopa agu'afima me'nea tirumo'enena huno nagranena omani'ne huno hugahie

15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;

Knare antahi'zane, ama' antahi'zamofo mizama'amo'a rugatere'neankita, golireti'ene silvaretira miza osugahune.

16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;

Ofiri mopafinti'ma eri'naza golimofo mizama'ane, zago'amo'ma marerisa haverarena, Oniksine Safaema nehaza havemofo mizama'a agatere'ne.

17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;

Knare antahi'zamo'a golimofo mizane kritoraisie nehaza havemofo mizama'a agatere'ne. Ana hu'neankino goliretike'ma tro'ma hu'nesnia zanteti'enena, knare antahi'zana miza osegahie.

18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;

Hagi hagerimpima kororiema nehaza zama me'nea zanteti'ene, zago'amo'ma marerisa havema Jaspema nehaza haveretira miza osegahane. E'ina hu'neankino knare antahi'zamo'a periema nehaza zamofo mizanena agatere'ne.

19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.

Hagi zago'amo'ma marerisa havema topasiema nehaza havema Itiopia mopareti'ma eri'naza havemofona, knare antahi'zamo'a agatere'ne. E'ina hu'neankino knare antahi'zamo'a hentofaza huno agruma hu'nea golia agatere'ne.

20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?

E'ina hu'neankita, knare antahi'zamo'a igati ne-e? Hagi ama' antahi'zana inantega me'nesnigeta kegahune?

21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.

Mika zagamofo avurera knare antahi'zamo'a frakino me'neankino, knare avurgama hunte'negenoma anamifima hareno vanoma nehania namamo'enena onkegahie.

22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.

Fri vahe kumamo'ene vahe'ma zamazeri havizama hu kumamokea huke, knare antahi'zama hakeno ke kumara me'ne hazageta zaho kea antahino'e.

23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.

Knare antahi'zama eri kana Anumzamo Agrake keno antahino hu'ne. Ana hu'neankinka igati knare antahi'zana erighane. Anumzamo agrake antahi'ne.

24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,

Na'ankure maka zama ama mopamofo agofetu'ma me'nea zantamina Anumzamo'a keharu huno negeno, monamofo fenka kazigama me'nea zantamina nege.

25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.

Anumzamo'a zaho'mofona zaho'ma erisnia hankave'a avamente refko huno nemino, hampompima me'neno ko'ma arania zana tina, avamente refko huno Anumzamo'a ante'ne.

26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:

Ko'ene kopsi'nanena e'ikante megaha'e huno Anumzamo'a kasege retro hunte'negene ana kante amage nenta'e.

27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;

Hagi ana'ma huteno'a Anumzamo'a knare antahi'zama rezagane so'e huno keno erinte fatgo nehuno, knare huno me'ne huno nehie.

28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.

Ana nehuno Anumzamo'a amanage huno vahe'motagura hu'ne, Ra Anumzamofoma koro'ma huntezana, knare antahi'zana megeno, havi avu'ava zamofoma amefi'ma humisnanana, ama' antahi'zana erigahane hu'ne.