Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
