< Jób 28 >
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
Akwai ramin azurfa akwai kuma wurin da ake tace zinariya.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Daga cikin ƙasa ake ciro ƙarfe, ana kuma narkar da tagulla daga cikin dutse.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
Mutum ya kawo ƙarshen duhu; yakan bincike zuzzurfar iyaka, yana neman duwatsu a wuri mafi duhu.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
Nesa da inda mutane suke zama, yakan huda rami yă yi abin lilo, a wurin da mutane ba sa bi.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Cikin ƙasa inda ake samun abinci, a ƙarƙashinta kuwa zafi ne kamar wuta;
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
akwai duwatsu masu daraja a cikin duwatsunta, akwai kuma zinariya a cikin ƙurarta.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
Tsuntsu mai farauta bai san hanyarta ba, ba shahon da ya taɓa ganin ta.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
Manyan namun jeji ba su taɓa binta ba, ba zakin da ya taɓa binta.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Hannun mutum ya iya sarrafa ƙanƙarar duwatsu, yă kuma tumɓuke tushen duwatsu.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
Yana tona rami a cikin duwatsu idanunsa suna ganin dukan dukiyar da ke cikin duwatsun.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Yana nema daga ina ruwan rafi yake ɓulɓulowa yana kuma binciko abubuwan da suke a ɓoye yă kawo su cikin haske.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
Amma a ina ne za a iya samun hikima? Ina fahimta take zama?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
Mutum bai gane muhimmancinta ba, ba a samunta a ƙasar masu rai.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
Zurfi ya ce, “Ba ta wurina”; teku ya ce, “Ba ta wurina.”
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Ba irin zinariyar da za tă iya sayenta, ko kuma a iya auna nauyinta da azurfa.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Ba za a iya sayenta da zinariyar Ofir, ko sauran duwatsu masu daraja ba.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Zinariya da madubi ba za su iya gwada kansu da ita ba, ba kuwa za a iya musayarta da abubuwan da aka yi da zinariya ba.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
Kada ma a ce murjani da duwatsu masu walƙiya; farashin hikima ya fi na lu’ulu’ai.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Ba za a iya daidaita darajarta da duwatsun Tofaz na Kush ba, zallar zinariya ma ba tă isa ta saye ta ba.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
“To, daga ina ke nan hikima ta fito? Ina fahimta take zama?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
An ɓoye ta daga idanun kowane abu mai rai, har tsuntsayen sararin sama ma an ɓoye masu ita.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Hallaka da mutuwa suna cewa, ‘Jita-jitarta kaɗai muke ji.’
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Allah ya gane hanyar zuwa wurinta. Shi ne kaɗai ya san inda take zama,
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Gama yana ganin iyakar duniya kuma yana ganin duk abin da yake ƙarƙashin sama.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
Lokacin da ya yi iska ya sa ta hura, ya kuma auna ruwaye.
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
Lokacin da ya yi wa ruwan sama doka da kuma hanya domin walƙiya,
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
sai ya dubi hikima ya auna ta; ya tabbatar da ita, ya gwada ta.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
Ya kuma ce wa mutum, ‘Tsoron Ubangiji shi ne hikima, kuma guje wa mugunta shi ne fahimi.’”