Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
The siluer surely hath his veyne, and ye gold his place, where they take it.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Yron is taken out of the dust, and brasse is molten out of the stone.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
God putteth an end to darkenesse, and he tryeth the perfection of all things: he setteth a bond of darkenesse, and of the shadowe of death.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
The flood breaketh out against the inhabitant, and the waters forgotten of the foote, being higher then man, are gone away.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Out of the same earth commeth bread, and vnder it, as it were fire is turned vp.
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
The stones thereof are a place of saphirs, and the dust of it is golde.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
There is a path which no foule hath knowen, neyther hath the kites eye seene it.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
The lyons whelpes haue not walked it, nor the lyon passed thereby.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
He putteth his hand vpon the rockes, and ouerthroweth the mountaines by the rootes.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
He breaketh riuers in the rockes, and his eye seeth euery precious thing.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
He bindeth the floods, that they doe not ouerflowe, and the thing that is hid, bringeth he to light.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
But where is wisdome found? and where is the place of vnderstanding?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
Man knoweth not the price thereof: for it is not found in the land of the liuing.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
The depth sayth, It is not in mee: the sea also sayth, It is not with me.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Golde shall not be giuen for it, neyther shall siluer be weighed for the price thereof.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
It shall not be valued with the wedge of golde of Ophir, nor with the precious onix, nor the saphir.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
The golde nor the chrystall shall be equall vnto it, nor the exchange shalbe for plate of fine golde.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
No mention shall be made of coral, nor of the gabish: for wisedome is more precious then pearles.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
The Topaz of Ethiopia shall not be equall vnto it, neither shall it be valued with the wedge of pure gold.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
Whence then commeth wisedome? and where is the place of vnderstanding,
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
Seeing it is hid from the eyes of all the liuing, and is hid from the foules of the heauen?
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Destruction and death say, We haue heard the fame thereof with our eares.
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
But God vnderstandeth the way thereof, and he knoweth the place thereof.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
For he beholdeth the endes of the world, and seeth all that is vnder heauen,
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
To make the weight of the windes, and to weigh the waters by measure.
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
When he made a decree for the rayne, and a way for the lightening of the thunders,
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
Then did he see it, and counted it: he prepared it and also considered it.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
And vnto man he said, Behold, the feare of the Lord is wisedome, and to depart from euil is vnderstanding.
