Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
Thi Sølvet har sit Sted, hvorfra det kommer, og Guldet, man renser, har sit Sted.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Jern hentes af Støvet og Stene, som smeltes til Kobber.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
Man gør Ende paa Mørket, og indtil det yderste ransager man de Stene, som ligge i Mørket og Dødens Skygge.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
Man bryder en Skakt ned fra Jordboen; forglemte af Vandrerens Fod hænge de, borte fra Mennesker svæve de.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Af Jorden fremkommer Brød, men indeni omvæltes den som af Ild.
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
Dens Stene ere Safirens Sted, og den har Guldstøv i sig.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
Stien derhen har ingen Rovfugl kendt, ingen Skades Øjne set.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
De stolte Dyr have ikke betraadt den, og ingen Løve har gaaet ad den.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Man lægger Haand paa den haarde Flint, man omvælter Bjerge fra Roden af.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
Man udhugger Gange i Klipperne, og Øjet ser alt det dyrebare.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Man binder for Strømmene, saa at ikke en Draabe siver ud, og fører de skjulte Ting frem til Lyset.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
Men Visdommen — hvorfra vil man finde den? og hvor er Indsigtens Sted?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
Et Menneske kender ikke dens Værdi, og den findes ikke i de levendes Land.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
Afgrunden siger: Den er ikke i mig, og Havet siger: Den er ikke hos mig.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Den kan ikke faas for det fineste Guld, ej heller dens Værdi opvejes med Sølv.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Den kan ikke opvejes med Guld fra Ofir, ej heller med den dyrebare Onyks og Safir.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Den kan ikke vurderes lige med Guld og Krystal; man kan ikke tilbytte sig den for Kar af fint Guld.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
Koraller og Ædelstene tales der ikke om; og Visdoms Besiddelse er bedre end Perler.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Topazer af Morland kunne ikke vurderes lige imod den; den kan ikke opvejes med det rene Guld.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
Men Visdommen — hvorfra kommer den? og hvor er Indsigtens Sted?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
Den er skjult for alle levendes Øjne, den er og dulgt for Fuglene under Himmelen.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Afgrunden og Døden sige: Kun et Rygte om den hørte vi med vore Øren.
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Gud forstaar dens Vej, og han kender dens Sted.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Thi han skuer indtil Jordens Ender; han ser hen under al Himmelen.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
Der han gav Vinden sin Vægt og bestemte Vandet dets Maal,
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
der han satte en Lov for Regnen og en Vej for Lynet, som gaar foran Torden,
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
da saa han den og kundgjorde den, beredte den, ja gennemskuede den.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
Og han sagde til Mennesket: Se, Herrens Frygt, det er Visdom, og at vige fra det onde, det er Forstand.
